Magyar Pszichológiai Szemle 26. (1969)

1969 / 3-4. szám - PERCZEL TAMÁS–VÖLGYESY PÁL: Az agresszív magatartásmód komplex jellege, differenciálhatósága, különös tekintettel a társadalmi hatások személyiségalakító jellegére

I­ntelligenciavizsgálatok A módszerek kidolgozásánál figyelembe vettük az életkori sajátságokat, valamint az iskolai előképzettséget. A használt OTISZ módszer 25 kérdésből áll, amely egyszerű felfogás, a kritika, a sorbarendezés-kombináció, az analógia, illetőleg hasonlóság és különbség, valamint az egyszerű matematikai gondol­kodás fejlettségi szintjéről nyújt adatokat. Mivel ez a módszer nem alkalmaz­ható egyértelműen minden korosztályra, így az általános iskola 5. és 6. osztályá­ba járó tanulóknak életkoruknak megfelelő egyszerű logikai feladatokat adtunk. Ennek ellenére számítottunk a pedagógusokkal és nevelőkkel folytatott megbeszélések alapján­­ arra, hogy az így kapott eredmények nem lesznek eléggé differenciálhatók kérdésfeltevésünk megválaszolásához, ezért a többi hasz­nált módszerekből indirekt úton következtettünk az intelligencia fejlettségére. Érdeklődésv­izsgáló módszerek A személyiségfejlődés folyamatában jelentős az érdeklődés alakulása. A szűkebb és tágabb környezet tárgyai és jelenségei, ezek felszólító jellege a magatartást, az odafordulás illetőleg az elfordulás szempontjából befolyá­solják. Az érdeklődés vizsgálatához használtunk egy speciálisan szerkesztett (frb­) 9 érdeklődési kört magában foglaló módszert. Ezek az érdeklődési körök a következők: 1. technikai, 2. kereskedelmi, 3. elméleti, 4. mezőgazdasági, 5. közlekedési, 6. vezetői, 7. humán, 8. adminisztratív, 9. minimalista. Használtuk ezen kívül még az úgynevezett genfi kérdőívet és az exploráció során szerzett adatokból is következtettünk az érdeklődés fejlettségére. Csoportstruktúra, csoportdinamika A csoportszerkezet elemzésére a személy csoporton belüli preferáltságának mértékére a Hofstätter Moreno féle szociometriai módszert alkalmaztuk, amelyet a célnak megfelelően bizonyos mértékig módosítottunk. A vizsgálati személyeknek öt szempont szerint kellett választaniuk társat, illetőleg társa­kat, az öt kérdés felépítése szisztematikusan közelítette meg az egyén csoporton belüli kötődését. Ez a módszer alkalmat nyújt arra, hogy a kapcsolatokat árnyaltabban elemezze a döntésben szerepet játszó objektív és szubjektív tényezők arányának változásáról, másrészt a különböző jellegű felhívásokra adott választások differenciáltsága lehetőséget ad a döntésben szerepet játszó tényezőkre való következtetésre. A kérdések a következők voltak: 1. Kivel akarsz egy hálóteremben aludni? (4 főt választhat) 2. Közös szórakozásnál kit választanál társnak ? (2 főt választhat) 3. Csoportos feladat elvégzésénél kit választanál vezetőnek? (2 főt választ­hat) 4. Kit választanál tanulópárnak? (1 főt választhat) 5. Kivel beszélnéd meg személyes pr­oblémádat ? (1 főt választhat) A kérdéseket történet keretében adekvát módon exponáltuk, választaniuk csak a csoport tehát az osztály­­ tagjaiból lehetett. Önismeret (rangsorolás): A reális önismeret mértékének feltárására egy komp­lex rangsorolási eljárást alkalmaztunk. Minden vizsgált személynek négy

Next