Magyar Pszichológiai Szemle 28. (1971)

1971 / 4. szám - HORVÁTH SZABOLCS–MÉSZÁROS MÁRIA–HORÁNSZKY KORNÉLIA–KORONKAI BERTALAN–PERTORINI REZSŐ: Csoportpszichoterápiás ülések tematikus anyagának feldolgozása

CSOPORTPSZICHOTERÁPIÁS ÜLÉSEK TEMATIKUS ANYAGÁNAK FELDOLGOZÁSA DR. HORVÁTH SZABOLCS, DR. MÉSZÁROS MÁRIA, DR. HORÁNSZKY KORNÉLIA, DR. KORONKAI BERTALAN és DR. PERTORINI REZSŐ Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézet Csoportpszichoterápián verbális akciók, valamint nonverbális manőverek történnek (melyek összefüggnek a verbális akciókkal), és mind a verbális akciók, mind a nonverbális manőverek emóciókat, affektusokat is tükröznek. Ezeknek az akcióknak a sorozata, interferenciája, ellentmondásba kerülése, majd feloldódása csoportkeretben történik, és ennek a csoport jellegnek a sajátosságait, törvényszerűségeit tükrözi a csoportdinamika. Csoportpszicho­terápián tehát tematikus, affektív és csoport­dinamikus elemek fonódnak össze, s kölcsönösen meg is határozzák egymást. Az egzakt tudományos vizsgálat azonban szükségessé teszi - első lépésben — az elemek elkülönítését és önálló vizsgálatát, melynek elvégzése után az összefüggések törvényszerűségeinek vizsgálata következik.­­Ebből a gondolatmenetből kiindulva dolgoztunk ki egy objektív, ugyanakkor gyakorlatilag is könnyen megvalósítható módszert a csoportdinamika vizsgála­tára (Horváth, Mészáros, Horánszky, Ko­ronk­ai, PertoRini 1966). Ezután pedig a csoportpszichoterápia tematikus oldalának vizsgálatát tűztük ki célul. A csoportpszichoterápiás irodalmat áttekintve kevés olyan dolgozatot találtunk, melyek a csoportpszichoterápia témáinak módszeres feldolgozását tűzték volna ki céljukul. A legtöbb szerző a csoportpszichoterápia tartalmi vonatkozásaiban csupán az affektusok és a csoportdinamika megnyilvánulását látja, és eltekint azok konkrét vizsgálatától. Battegay (1966) ezt úgy fogal­mazza meg, hogy a szavaknak csak „mankó” funkciójuk van az affektív és dinamikus folyamatok szempontjából. Azonban a terapeuta pszichoterápiás munkájában nem elég, ha csupán az affektusokra figyel, hiszen a pszicho­terápia célja: a neurózist előidéző konfliktusok racionális és emocionális feldol­goztatása. A pszichoterápia „közege a szó, tehát a manipuláció szavakkal megy végbe. A terapeuta a beteg által elmondottak segítségével pontosan megismeri, hogy a beteg hogyan magyarázza helyzetét. Ebből a beteg számára elégtelen magyarázatból kiindulva kell aztán a terapeutának tovább mennie, hogy a beteg tudásának és beszédjének szintjén ... a megoldást megtalálja” (Per­­torini 1969). Csoportpszichoterápián is az orvosnak „a betegek által hozott tematikus anyagot kell kimélyítenie, hogy a betegek önmaguk és környezetük valóságos és minden apró részletet feltáró felis­meréséhez juthassanak el” (u. o.). A terapeuta a csoportpszichoterápián is arra törekszik, hogy a témák a konf­liktusokig haladjanak, majd azok racionális és emocionális feldolgozását segíti elő. A pszichoterápia nem éri el célját, ha nem a betegek által elmondottakból indul ki, ha azokat figyelmen kívül, vagy reflexió nélkül hagyja, vagy esetleg ép­pen érezteti a csoporttal, hogy helyteleníti a témaválasztást és mást vár tőlük.

Next