Magyar Pszichológiai Szemle 41. (1984)
1984 / 3. szám - FOLYÓIRAT - BUDA BÉLA: Gruppendynamik, Zeitschrift für angewandte Sozialwissenschaft, 1981.
FOLYÓIRAT GRUPPENDYNAMIK, ZEITSCHRIFT FÜR ANGEWANDTE SOZIALWISSENSCHAFT, 1981. A folyóirat az alkalmazott csoportdinamika folyóirata, 1970-ben indították, a Stuttgarti Klett-Cotta cég adja ki. Négy száma jelenik meg évente, az 1981. évfolyam összesen 382 oldal. A szerkesztők a német csoportdinamika ismert képviselői, pl. Graf von Baudissin, Jörg Fengler, Friedrich Minssen, a pszichoanalitikus Peter Fürstenau. Az 1981. évfolyam különösen alkalmas arra, hogy segítségével a folyóirat bemutatható legyen. Minden szám nagyobb részben tematikus szerkesztésű, és az első szám éppen azt tűzte ki céljául, hogy a német csoportdinamika fejlődéséről mérleget készítsen. 1980 júliusában egy felnőttnevelési alapítvány — a Theodor—Heuss-Akademie — ünnepi ülést hívott össze az első csoportdinamikai intézet alapításának 25. évfordulója alkalmából. Ezt az első német intézetet azután más hasonló intézmények követték, a csoportdinamikából mozgalom lett, és a mozgalom elterjedése végül elvezetett az önálló lap megindításáig. A csoportdinamikát főleg vezetők képzésében és az ún. szervezetfejlesztésben alkalmazták, ez utóbbi egy szervezeti egység csoportdinamikai viszonyainak felmérését és befolyásolását, fejlesztését jelenti. Az ülésen 60 vezető csoportdinamikus vett részt, élénk vita alakult ki, de végül is a rendezvény nem volt sikeresnek mondható. Az értekezlet mutatta a csoportdinamika gondjait, mondhatni, válságát. Az első összefoglaló előadás, Kh. A. Geissler írása („Egy remény vége vagy remény vég nélkül ?”) a kételyek és kritikák felsorolásával kezdődött. A szerző kifogásolja, hogy az alkalmazott csoportdinamika túlságosan praxisorientált, nem fejlesztette ki a saját koncepcióit, ugyanakkor elszakadt a szociálpszichológiai elméletektől. Egyedül a pszichoanalízistől próbálták elhatárolni gyakorlatukat a csoportdinamika szakemberei, ez azonban nem ment végbe tökéletesen, a pszichoanalitikus fogalmak felhasználása elég széleskörű. A megfelelő elméleti orientáció hiánya a csoportdinamikát kiszolgáltatottá teszi a felhasználó intézményeknek és azok céljainak. A szerző úgy véli, a csoportdinamika naiv optimizmust hirdetett és azt sugallta, hogy a kommunikáció fejlesztésével megoldhatók a formális csoportok és a szervezetek gondjai, annak ellenére, hogy ezek szociológiai realitásokban gyökerező gondok. Egyelőre kétséges, mennyire adta fel az alkalmazott csoportdinamika ezt a reménységét, és mennyire folytatódik a régi hangulat. A szerző meglehetősen kételkedő, és saját területén, a tanárképzésben és továbbképzésben inkább a kiábrándulást érzékeli. A rendezvény többi résztvevője inkább azt vitatta, hogy az alkalmazott csoportdinamika mozgalom vagy egyszerű társadalomtudományi instrumentum. Néhány szerző a csoportdinamika felhasználási területeit mutatta be, pl. egy szerző a szegénysorsú, nehezen nevelhető vagy bűnöző fiatalok reszocia-