Magyar Pszichológiai Szemle 41. (1984)

1984 / 3. szám - FOLYÓIRAT - BUDA BÉLA: Gruppendynamik, Zeitschrift für angewandte Sozialwissenschaft, 1981.

FOLYÓIRAT GRUPPENDYNAMIK, ZEITSCHRIFT FÜR ANGEWANDTE SOZIALWISSENSCHAFT, 1981. A folyóirat az alkalmazott csoportdinamika folyóirata, 1970-ben indították, a Stuttgarti Klett-Cotta cég adja ki. Négy száma jelenik meg évente, az 1981. évfolyam összesen 382 oldal. A szerkesztők a német csoportdinamika ismert képviselői, pl. Graf von Baudissin, Jörg Fengler, Friedrich Minssen, a pszi­choanalitikus Peter Fürstenau. Az 1981. évfolyam különösen alkalmas arra, hogy segítségével a folyóirat bemutatható legyen. Minden szám nagyobb részben tematikus szerkesztésű, és az első szám éppen azt tűzte ki céljául, hogy a német csoportdinamika fejlő­déséről mérleget készítsen. 1980 júliusában egy felnőttnevelési alapítvány — a Theodor—Heuss-Akademie — ünnepi ülést hívott össze az első csoportdi­namikai intézet alapításának 25. évfordulója alkalmából. Ezt az első német intézetet azután más hasonló intézmények követték, a csoportdinamikából mozgalom lett, és a mozgalom elterjedése végül elvezetett az önálló lap megindí­tásáig. A csoportdinamikát főleg vezetők képzésében és az ún. szervezetfejlesztés­ben alkalmazták, ez utóbbi egy szervezeti egység csoportdinamikai viszonyai­nak felmérését és befolyásolását, fejlesztését jelenti. Az ülésen 60 vezető csoportdinamikus vett részt, élénk vita alakult ki, de végül is a rendezvény nem volt sikeresnek mondható. Az értekezlet mutatta a csoportdinamika gondjait, mondhatni, válságát. Az első összefoglaló előadás, Kh. A. Geissler írása („Egy remény vége vagy remény vég nélkül ?”) a kételyek és kritikák felsorolásával kezdődött. A szerző kifogásolja, hogy az alkalmazott csoportdinamika túlságosan praxisorientált, nem fejlesztette ki a saját koncep­cióit, ugyanakkor elszakadt a szociálpszichológiai elméletektől. Egyedül a pszichoanalízistől próbálták elhatárolni gyakorlatukat a csoportdinamika szak­emberei, ez azonban nem ment végbe tökéletesen, a pszichoanalitikus fogalmak felhasználása elég széleskörű. A megfelelő elméleti orientáció hiánya a csoport­dinamikát kiszolgáltatottá teszi a felhasználó intézményeknek és azok céljai­nak. A szerző úgy véli, a csoportdinamika naiv optimizmust hirdetett és azt sugallta, hogy a kommunikáció fejlesztésével megoldhatók a formális csopor­tok és a szervezetek gondjai, annak ellenére, hogy ezek szociológiai realitások­ban gyökerező gondok. Egyelőre kétséges, mennyire adta fel az alkalmazott csoportdinamika ezt a reménységét, és mennyire folytatódik a régi hangulat. A szerző meglehetősen kételkedő, és saját területén, a tanárképzésben és továbbképzésben inkább a kiábrándulást érzékeli. A rendezvény többi résztvevője inkább azt vitatta, hogy az alkalmazott csoportdinamika mozgalom vagy egyszerű társadalomtudományi instrumen­tum. Néhány szerző a csoportdinamika felhasználási területeit mutatta be, pl. egy szerző a szegénysorsú, nehezen nevelhető vagy bűnöző fiatalok reszocia-

Next