Magyar Pszichológiai Szemle 41. (1984)

1984 / 3. szám - FOLYÓIRAT - BUDA BÉLA: Gruppendynamik, Zeitschrift für angewandte Sozialwissenschaft, 1981.

szociológia ember- és társadalomképét. E cikkében nem kevesebbet állít, mint hogy a társadalom az evolúcióban kialakult sajátos emberi reflexeken, pl. a szerzési reflexen át jött létre, és etológiai sémák irányítják működését. Olyan­fajta megállapítások vannak cikkében, mint hogy az evolúció a szabad gazdál­kodásnak kedvez, ill. a tőkés szabad gazdálkodás engedi érvényesülni az evolú­ció mechanizmusait, míg a szocialista tervgazdálkodás visszaszorítja a mután­sok kialakulását . . . Ez a szerkesztőknek is sok, és Jör Fengler rövid válasz­cikkben kérdőjelezi meg Eibl-Eibelfeldt állításait. A negyedik szám témája a szervezetfejlesztés. Talán ez az évfolyam legszíne­sebb és legszínvonalasabb száma. Ebből a számból elég jól meg lehet érteni a szervezetfejlesztés lényegét. Ez más, mint a csoportdinamika, amiben eléggé nem­ specifikus módon csak a kiscsoportos interakciók serkentése, a kommuni­katív visszacsatolások fokozása történik. A szervezetfejlesztés a szervezeti kere­tekkel, a formális és informális csoportok viszonyával és kommunikációjával, a vezetés mechanizmusaival, a különféle státusrétegek kapcsolatával foglal­kozik. A szervezetfejlesztő csoportdinamikus belép ezekbe a viszonyokba, igyekszik megismerni azokat, és igyekszik a csoportdinamika erőivel belátást és változást előidézni a szervezet tagjaiban. A szervezet ezáltal fejlődik, mert a szervezet tevékenységéhez szükséges kommunikáció és interakció zökkenő­mentesebbé válik, a szervezet tagjai jobban együttműködnek egymással, job­ban azonosulnak a szervezet céljaival. Gyakran nő a szervezet tagjainak kreati­vitása is. A tanulmányok érdekesen illusztrálják ezt a problémakört. Egy esettanul­mány nagyon jól bemutatja, milyen sajátos, önálló kultúrája van a szerveze­teknek. A szervezetfejlesztőnek mindig ezt kell először megismernie. E cél érde­kében eredményesen alkalmazható eljárás az, hogy megfigyeli a szervezet tag­jainak a szervezetfejlesztésre adott reakcióját. Ez a reakció alkalmas annak az előrejelzésére is, hogy az organizáció mennyire fejleszthető, mennyire válto­zóképes. Egy másik cikk a vállalati struktúra és a termék, ill. a termelékenység szociálpszichológiai összefüggéseit elemzi. Egy további esettanulmány mintha csak az első számban a csoportdinamikával kapcsolatosan felvetődő kételyeket akarná alátámasztai — azt mutatja be, hogy a vállalatok vezetői, ill. egyes alrendszerei hogyan próbálják manipulálni a szervezetfejlesztési vizs­gálatokon át a munkaszervezetet. Gyakran a vezetés megtagadásának vagy megszilárdításának kísérletét jelzi az, hogy a szervezet fejlesztést rendel meg ,a folyóiratban ritkán esik erről szó, de tudvalevő, hogy az alkalmazott cso­portdinamika és a szervezetfejlesztés igen költséges dolog), ugyanis a megren­delő arra számít, hogy a csoportdinamikai beavatkozás az ő intencióit támasztja majd alá, és a szervezetet az általa kívánt módon változtatja. A szervezetfej­lesztésnek is gyakran a szemére vetik, hogy manipulálja az embereket a vál­lalatokban, hivatalokban, amelyeket vizsgál vagy befolyásolni igyekszik, miköz­ben, a valóságban maga is manipulált. Néha a szervezeti célok között kibékít­hetetlen ellentmondás van, egy tanulmány egy nagyvállalat esetében a kibon­takozás és a környezethez való alkalmazkodás igényei között fedez fel ilyen ellentétet, és ennek megoldásáról szól. Igen érdekes az a tanulmány, amely a szervezetfejlesztés és a konfliktusok viszonyát taglalja, vagyis azt vizsgálja, hogyan próbálja a csoportdinamika értelmezni és befolyásolni a szer­vezeten belüli konfliktusokat. Az egyes tanulmányok általában útmutatást adnak a csoportdinamikai és szervezetfejlesztő próbálkozások kereteiről, lebonyolódásáról, az alkalmazott

Next