A Magyar Tudmányos Akadémia Évkönyvei 9. kötet (1848-1859)
I. Gr. Dessewffy Emil, b. Eötvös József, Frivaldszky Imre és Toldy Ferencz: M. Tudom. Akadémia 1858. decz. 20. tartott ünnepélyes Köz- Ülésének tárgyai. (Az Akad. története 1848—58. s köz-ülési előadások
AZ AKADÉMIA ÁLTAL OSZTOTT JUTALMAKRÓL. 41 működési pályájukat, hanem egy újabb sarjadék is zsendülő körünkben, fiatal erővel, megragadó költői tehetséggel s tündöklő sikerrel, különösen a költészet azon nemében, mely a nép érzületéből és sajátságaiból fakad ki. E korszak egyik fénye Petőfi Sándor, mint ritka tüneményű lyrai egyéniség, ki a már előtte sarjadozni kezdett felsőbb népies költészet mezején , mint a magyar lant egyik fő képviselője s egy ríj korszak vezére tűnik föl. Ő, mint költői tehetség, egészen önálló, egyéni, eredeti, kivált midőn az Alföld síkjait festő rajzaiban eddig ismeretlen vagy figyelemre kevéssé méltatott fényképeket varázsol élénkbe. Tájképei, csendéletrajzai, néprománczai akármely irodalom hasonnemű termékeivel versenyezhetnek. Szépdalai, mint a nép kedélyének hű viszhangjai, országszerte kedvesek. Tárgyhoz mért nyelve tiszta magyar zamata. Ámbár pedig némely egyes műdarabjait, illetőleg a formát s kifejezéseit, a szigorúbb műitészet nem alaptalan kifogásokkal gáncsolhatja, de kész koszorút nyiíjtani azon ihletett költőiségnek és szellemnek, mely Petőfi műveit általlengi. Petőfi mellett a költészet más nemében, szintén rendkívűl meglepő tüneményként Arany János lépett föl a Kisfaludy-Társaság által megkoszorúzott „Toldiu czum"” pályaművel. Arany mind költői nyelvezetre, mind általán arra nézve, mi a népies költészetet a művészet fokára emeli, Petőfinek méltó versenytársa, azon különbséggel, hogy ennek műveit alanyiság, amazét tiszta tárgyilagosság jellemzi, és azon előnynyel hogy, midőn Petőfinek némely egyes költeményei a műszabályokhoz nem szigorúan hívek, Arany Toldra oly kerekded alkotási, oly művészileg kiidomított egész, melyhez a maga nemében hasonlót eddigi irodalmunk csak alig mutathat fel. Ez egy higgadt, nyugalmas, öntudatos költői tehetség remek szüleménye, tiszta, gáncstalan alakban , melyen a művész keze foltot vagy hiányt nem hagyott. A tárgygyal híven egyező festések, jellemrajzok, a teremtő képzelet eredetisége, és mintegy a magyar nép lelkéből szakasztott képek változatos gazdagsága e műnek kitűnő vonásai. Minthogy azonban Arany Toldra nem önállóan, hanem a Kisfaludy-Társaság által jutalmazott költeményekkel egy gyűjteményben jelent meg, s ennél fogva az akadémia határozata szerint nagy jutalomért nem versenyezhet ; az illető kétszáz arany jutalom a következő munkának ítéltetett : Petőfi Sándor Összes Költeményei. Pest, 1847. Fentartván magának az akadémia kezdettől fogva azt hogy, ha meghalt író munkája ítéltetik legjobbnak, minden különös esetben különösen határoztassék meg : kiadassék-e a jutalom az elhúnyt örököseinek vagy nem ezúttal határoztatott, hogy a nagy jutalom néhai Petőfi Sándor fiának adassák ki. Mi a nyelvirodalmat illeti, ezen szakban is élénkülő mozgalom kezde mutatkozni, többféle nyelvtan és szógyűjtemények jelenvén meg; de oly bivárlatokkal, melyek nyelvünk természetét, rejtettebb sajátságait, belszervezetét, s rokonsági viszonyait a nyelvészet felsőbb szempontjából kiindulva mélyebb kutatásra méltatták volna, még alig vagy csak gyéren találkozunk. E tekintetben Fogarasi János válik ki, mint nyelvünk egyik legalaposabb búvára s tudományos műszak részint szerencsés alkotója, részint itészi tapintató gyűjtője s kiadója. Különösen A Magyar Nyelv Szelleme. Pest, 1844. czímű nyelvtana nem csak nyelvünk szabályait s alakzatát rendszeresen és önállóan fejtegeti, hanem a verstan egy egészen ily oldalát, t. i. a magyar népdalok és zenében uralkodó versmértékek nemeit gyakorlati példák nyomán tünteti fel, és zeneértőleg meghatározza . M. TUD. AKAD. ÉVK. ---- IX. 6