A Magyar Tudmányos Akadémia Évkönyvei 11. kötet (1864-1869)

VIII. A M. Tudom. Akadémia 1867. jan. 31. tartott ünnepélyes Köz-Ülésének hiv. tárgyai

SZABÓ JÓZSEF. A­kik az esős­ helyhez közelebb voltak, tisztán érezték, hogy a föld meg­rázkódott, a ház falain s ablakain e rázkódás (Nagy-Bereznán) nagyobb volt mint a mit villámcsapáskor éreznek. Lássuk közelebb második stádiumában, miután világítni megszűnt és szétpattanva lehullott. A planétás sebesség, melylyel a meteorok a légkörbe merülnek, annál inkább szűnik, mentél mélyebben szállnak alá a légtengerben, mert a légréte­gek sűrűsége is ezen irányban nő. A súrlódás, a meteor teste és a lég között, idézi elő a hőfokot, mely oly nagy, hogy az anyag megolvad, egy része elég, s a megtüzesedett levegőt vakító fényűvé teszi. A meteortest belsejében azon hőfok van, melyet a mindenség terében vett fel, s a mely a zérus alatt több mint 50 foknyi hidegnek becsültetik­­, s részint a külső megmelegedés s­e benső hideg, de nagyobb részt a levegő hatalmas ellentállása azt idézi elő, hogy a meteortest szétpattan, s e pattanás után megszűnik először a planétás sebesség, másodszor a világítás, s ámbár még mindig magas a hőség nyomban a pattanás után, de a fehér izzásig nem megy, s a leeső követ, azonnal hozzá nyúlván, melegnek, néha forrónak találták, de tüzesnek eddig nem. A jég ellenállása és a bel meg kül­sőfok közti különbség hatásával csak a vasmeteorok képesek daczolni, s ezért ezek annyira soha sem pattannak szét, hanem olykor száz mázsákat nyomó darabokban is találtatnak. Meteorkövek ennyire ellentállni nem bírnak, s ezek között eddig egyről sincs tudomásunk, mely nagyobb mint három mázsás darabban esett volna le, s a legnagyobb a mú­zeumokban őrzött meteorkő eddig 127 font avoirdupois, esett 1857-ben Indiában (Parnallee), s Londonban a britt múzeumban őriztetik. Legtöbbször apró dara­bokra, sőt néha oly finom porra durrannak szét, hogy a szél elhordja s fel nem lelhetni. Más osztálya a meteorköveknek gyúlékony anyagból is állván, elég, s mi sem esik le belőle. A mi meteorkövünk sokfelé tört annyira, hogy a lehullottak számát vagy 1200-ra lehet tenni, de ezek között kettő feltűnőleg nagy. Egyik, a­mely a csarnokban áll, 82 vámfontot nyom 2); egy másik, mely Bécsbe vitetett vagy 600 vámfont, s ez az, mely nagyságra tetemesen felülmúl minden me­teorkövet, melyről a tudományban szó van. Lássuk a leesés utáni észleleteket. A két legnagyobb kő befúrta magát a földbe, nevezetesen a 600 fontos vagy 11 lábnyira, a 82 fontos 3 lábnyira, s maguk után részben betemették a lyukat, úgy hogy nem látszottak ki. A 600 l) Volt eset reá Indiában (1860. július 14.), hol Punjabtól EK-re Dharmsalanál hat helyen hul­lottak kövek néhol sziklára esve, s ennek következtében kettétörve. Ilyeket, a kik felemelték, oly hide­geknek találtak, hogy kezökben tartani képesek nem voltak. ") A magyar n. Muzeum vette 750 forinton ungvári tulajdonosoktól. Nagyságra nézve a múzeu­mokban létező meteorkövek között a negyedik.

Next