A Magyar Tudmányos Akadémia Évkönyvei 14. kötet (1873-1875)
III. A M. Tudom. Akadémia 1874. május 31. tartott XXXIV. Köz-Ülésének tárgyai
AZ ARCHAEOLOGIAI LELETEKRŐL WINCKELMANN IDEJE ÓTA, KÜLÖNÖSEN A TRÓJAI ÁSATÁSOKRÓL, Puszky Ferencz tiszteleti tagtól. Az archaeologia oly értelemben, melyet neki a jelen kor tulajdonít, az új tudományok közé számítandó. Alig múlt száz éve, hogy Winckelmann, kit méltán e tudomány atyjának nevezhetünk, Triesztben meggyilkoltatott ; előtte a tudósok, kik az ó világ maradványait gyűjtögették, kiadták és értelmezték, összehozták ugyan mindazt, mi ezeknek alakjára s használatára nézve a klassikusokban fel volt található, de a régi emlékeket csak fogantyúnak tekintették, melyre nézeteiket a régiségről felaggasztgaták. Winckelmann ellenben megalapította a műtörténelmet, a régi emlékeket egyetemesen fogta fel, mint egy elmúlt culturának maradványait s megadva mindeniknek történelmi helyét és értékét, ezekből szerkesztette össze az ó világ eleven képét. Az ő korától kezdve s útmutatása szerint megszoktuk kapcsolatba hozni a művészetet a történelemmel s műveikből megfejteni a nemzetek cultural állapotait. Ha Winckelmann szép irányú munkáit olvassuk, bámulnunk kell, mikép foghatta fel oly szabatosan, mondhatnók jós tehetséggel, a különböző korok jellegét oly időben, midőn a legismeretesebb emlékek még nem kerültek volt napfényre. Az egyiptomi sphinxet a Nílus iszapja s a puszta fövenye fedte meg, várva, hogy Napoléon expeditiója fedezze fel, hogy Champollion találja fel a szót, mely rejtélyeit megfejti, hogy Rossellini, Lepsius, Birch, Rougé, Brugsch, Mariette világra hozzák s elolvassák fajunk legrégibb írott történelmi lapjait. Ninive királyi palotái még el voltak temetve csak úgy, mint akkor, midőn Xenophon mozgó főhadiszállását felették ütötte fel egy éjjelre, s nem is álmodott azon régi dicsőség emlékeiről, melyeket a föld lábai alatt rejtett. Napjainkban fedezte fel Bottas Layard felásta a Sargon, Sennacherib és Sardanapal palotáinak romjait, melyek nem csak a királyi termek domborműveit, hanem a könyvtárt is híven megőrizték, mert a tűz, mely az épületeket elpusztította, csak keményebbre égette a vályogba nyomott betűket. Winckelmann a görög művészetnek csak azon kevés emlékeit ismerte, melyek legnagyobb részt a Diadochok korából származnak s Rómában s környékén a XVI-dik század óta ásattak fel. Az emberi lángész azon nemesebb művei, melyek a Parthenon párkányzatán, homloktábláin s oromtér szobortöredékeiben Phidias művészetéről