Minerva 6. (1927)
1927 / 1-3. szám - Szekfű Gyula: Gragger Róbert művelődésünk történetében
GRAGGER RÓBERT MŰVELŐDÉSÜNK TÖRTÉNETÉBEN. TUDÓS pályák nem mindig hagynak hátra mélyebb nyomokat a nemzeti művelődés széles területein. Ez a megállapítás nemcsak az egyes tudományok anyagának egyszerű kutatóira és rendszerezőire vonatkozik, akik szűkebb érdeklődésünknél fogva úgysem tarthatnak számot szélesebb és maradandóbb hatásra; áll ez gyakran a tudomány egész szellemét magukba olvasztó nagy egyéniségekre is, akiknek élete és akarata bár tisztán a lelki felemelkedésre irányult és így munkájuk egy hazafias áldozat volt, mégsem adatott nekik korukban hatás, elmúlásukban név és élő emlékezet, legfeljebb néhány szó az irodalomtörténet lapjain. Maga a tudomány és a szolgálatában eltöltött élet még nem elég tehát ahhoz, hogy az ilyen pálya a nemzeti művelődés történetében tartósabb barázdát is hagyjon hátra, mint aminőt az evező a Duna hullámain. Tudományhoz és szent akarathoz sok mindennek kell még hozzájárulnia: kivételesen harmonikus, lelki egyensúlyát minden viharban megtartó egyéniségnek kell rendkívül kedvező körülmények közé jutnia, hogy lelki erőinek példátlan megfeszítésével csak egy kissé is megmozdítsa azt a művelődési réteget, melyben élnie és fáradoznia adatott. Egy nemzet művelődési haladását anynyi komponens alkotja, hogy itt még a legszerencsésebb pálya hatása is csak nagy figyelem ráfordítása árán érzékelhető. Amidőn Gragger Róbert életében ilyen kivételesen nagyhatású pályát akarok rajzolni, nem érzem veszélyét annak, mintha a baráti kötelék és a pályának szeretettel végig kísérése akadálya lehetne a világosan látó, objektív mérlegelésnek. Akiknek alkalmuk volt, hogy szép és nagy dolgokat vegyenek tudományos vizsgálat alá, melyek a hozzájuk közelítőt eleve is lebilincselik, azok tudják, hogy a szeretet nem okvetlenül zavarja a kritika biztosságát, sőt inkább gyakran