Müegyetemi lapok. Havi folyóirat a mathematika, természettudományok és a technikai tudományok elmélete köréből 1. (1876)
1876 / 1. füzet - B. Eötvös Loránd: Új módszer a capillaritási tünemények tanulmányozására
A capillaritási állandók meghatározására e szerint két lényegében különböző eljárási mód kínálkozik. Az első magának a szabad folyadékfelületnek pontos észlelete, a második a folyadékalakok főbb méreteinek lemérése. E második eljárás az, melyet eddig legtöbben követtek, s az elsőt tudtommal csak Quincke (Poggendorf és Annalen 105) kísértette meg, midőn higanycseppek alakját mikroskop segélyével törekedett pontosan meghatározni. Quincke e módszerét maga is hiányosnak mondja, s reá súlyt nem fektet. Pedig a szabad folyadékfelületnek pontos észlelése épen azon eredmények folytán lesz érdekes, melyekhez a hajcsövekben emelt folyadékoszlopok magasságának, cseppek méreteinek s i. t. lemérése vezetett. Ez észleletekből t. i. nagy valószinűséggel következik, hogy az úgynevezett capillaritási állandók a folyadékfelület s szilárd test felületének görbületétől is függnek. A kérdésnek szigorú eldöntése s ez összefüggés tanulmányozása nézetem szerint, csak az elsőnek mondott eljárási mód által, tehát magának a folyadékfelület alakjának észlelése által lesz lehetséges. A tárgynak ily megfontolása indított jelen dolgozatom kivitelére, a következőkben egy kly módszert fogok leírni, melynek segélyével lehetséges volt higanyra nézve az állandót magának a higanyfelületnek észlelete alapján meghatározni. Előre bocsátom az elméleti okoskodásokat, melyek e módszer alapjául szolgálnak. Érintkezzék valamely súlyos folyadéknak nagy kiterjedésű felülete egy szilárd testnek függőlegesen állított sík lapjával. E folyadékfelület a szilárd laptól néhány milliméternyire fekvő pontjaiban vízszintes síknak lesz tekinthető. A felület csak a szilárd lap közelében tér el a vízszintes síktól. Számításainkat egy derékszögű összrendező tengelyrendszerre vonatkoztatjuk, melynek xy síkja a folyadékfelület vízszintes részével összeesik, z tengelye pedig a nehézség erős irányával ellentett. A tengelyrendszer kezdetpontját a szilárd test sík felületébe helyezzük, s az x tengelyt erre merőlegesen a folyadék felé irányítjuk. A folyadék felület sík részére nézve a fő görbületi sugarak végtelenek s így az 1) alatti alapegyenletbe téve z —o egyszersmind, úgy hogy maga az alapegyenlet ez esetben következő alakot ölt : 11 _27 ' Oi ~~ a 32)