Muzsika. Zeneművészeti, zenetudományi és zenekritikai folyóirat 2. (1930)

1930 / 3. szám - Isoz Kálmán: Petőfi műveinek zenei bibliografiája

ZENESZERZŐK NÉVMUTATÓJA. Aggházy Károly: A földön is harag. Akinek nincs szeretője. Érik a gabona. Fényes csillag mondd meg nekem. Állaga Gésa: Édes öröm, ittalak már. Angyal Armand: Az­ én szerelmem nem csalo­gány. Juhász legény, szegény juhász legény. Le az égről hull a csillag. Száz alakba öltözik a szerelem. Várom, várom lakodalmam. Apáczai­ István: A kinek nincs szeretője. Arany János: A toronyban delet harangoznak. Csillagnak születtél. Egy kálomista pap s Csokonai: Vándorszínész korában Megyeri. Arany János [Auspitz Jenő]: Falu végén kur­ta kocsma. Árokházy Béla: A nap lement, eljött a csend. Boldogtalan voltam. Bús az ember, ha nincsen kedve. Hortobágyi kocsmárosné, angyalom. Ki vagyok én? nem mondom meg. Reszket a bokor. Száll a felhő magasan. Auspitz Jenő: Falu végén kurta kocsma. Ábrányi Kornél id.: De szomorú ez az élet én nekem. Elmerengek gondolkozva gyakran. Feküdjetek már le emberek. Hegyen ülök, búsan nézek le róla. Kél a hold, az éj lovagja. Nem nézek én, minek néznék? az égre. Babrik János ifj.: Őszi idő a javából. Balázs Árpád: A hegyoldalt venyigesor ta­karja. Befordultam a konyhába. Ha szavaid megfontolom. Reszket a bokor, mert madárka szállott rá. Szerelemnek rózsákkal hintett nyoszolyája. Szerelmes vagyok én, megmondjam-e kibe? Világos kék a csillagos éjszaka. Bartay Endre: Talpra magyar, hí a haza. Bartalus István: Ejd mi a kő­­tyúk anyó, kend. Rég veri már a magyart a teremtő. Báthory Lajos: Egész úton hazafelé. Félre kislelkűek, akik mostan is még ... Talpra magyar, hí a haza. Beleznay Antal: Zöld leveles fehér. Bertha Sándor: Komor, mogorva férfiú volt Orbán. Pál mester ilyformán okoskodott. Bihari Jenő: Még nyílnak a völgyben a kerti virágok. Bodó Alajos: Boldogtalan voltam. Bognár Ignác: A faluban utcahoszat... A nap lement, eljött a csend. A világ az isten kertje. Boldogtalan voltam. De már nem tudom, mit csináljak. Ezrivel terem a fán a megy. Fürdik a holdvilág az éj tengerében. Gondűző borocska mellett. Ha kalapomnak szőre volna. Hegedűszó, furulyaszó, cimbalom. Hejh, Büngösdi Bandi, istentelen zsivány. Hejh, Debrecen, ha rád emlékezem. Hejh, édes szüleimék. Hejh, nekem hát vigasztalást mit sem ad? Honán kül a fiú, honában a patak. Hortobágyi kocsmárosné, angyalom. Jaj a hátam, jaj a hátam oda van. Kis furulyám szomorúfűz ága. Kis lak áll a nagy Duna mentében. Kis menyecske, kis menyecske. Menjünk, menjünk a földbe. Még mit nem mondanak. Mi foly­ott­­a mezőn. Mint a porszem szélvész fuvatán. Mondád anyám, hogy álmainkat. Ne haragudjatok rám, lánykák, lelkeim. Ne hozd, ne hozd, azt a bort kisleány. Nem nézek én, minek néznék? az égre. Nem tudom mi lett ma engem. Nem ver meg engem az isten, önkénytelen az ember mindenre születik. Pajtás, te ettél, véres a fogad. Rég veri már a magyart a teremtő. Sikos a hó, szalad a szán. Sírt nekem, sírt és koporsót. Szerelem, szerelem. Szeretnék már szeretni újólag. Boldis Ignác: Talpra magyar, hí a haza. Bordeaux Géza: Talpra magyar, hí a haza. Breiter-Szélessy János: Fenséges éj. Buchner Antal: Talpra magyar, hí a haza. Bujda Ede: Rég elhúzták az esteli harangot. Chorin Géza: Rég veri már a magyart a te­remtő . Schon seit lange schlägt den Un­gar Gottes Hand. Száll a felhő magasan, magasan.­­ Wolke zieht... Csanádi Virgil: Talpra magyar, hí a haza. Bankó Pista: Boldogtalan voltam. Jaj, de bús ez a harangszó. Began Feruccio: Lement a nap, de csillagok nem jöttének.­­ De patria. Boppler Károly: Tied vagyok, tied hazám. Boppler Ferenc [] Károlyi: Tied vagyok, tied hazám. Egressi Béni: A virágnak megtiltani nem lehet. Ereszkedik le a felhő. Ez a világ amilyen nagy. Fiúk, az isten áldjon meg. Hegedűszó, furulyaszó, cimbalom. Hull a levél a virágról. Juhász legény, szegény juhász legény. Kis furulyám szomorúfűz ága. Szerelmes vagyok én, megmondjam-e kibe? Talpra magyar, hí a haza. Engesszer Mátyás: Megiszom én a bort, mert szeretem. Eperjessy István: Itt születtem én ezen a tájon. Erkel Elek: A toronyban delet harangoznak. Erkel Ferenc: A faluban utcahosszat.. . Elvennélek én, csak adnának. Félre kislelkűek, akik mostan is még... Erkel Sándor: Hegedűszó, furulyaszó, cimba­lom. Farkas Imre: Diligentet frequentáltam isko­láim egykoron... Farkas István: Sikos a hó, szalad a szán. Száll a felhő magasan, magasan.

Next