Ethno-Lore 22. (Az MTA Néprajzi Kutató Intézetének Évkönyve, 2005)

Nagy Richárd: Hogyan lesz egy növényből gyógynövény?

gyasztunk.44 AVICENNA említett könyvében is azt olvassuk, hogy a fahéj jó náthára (AVICENNA i. m. 1/IV, 530), a citrom igen hasznos a toroknak és a mellkasnak (AVICENNA i. m. 1/IV, 456). A klasszikus medicina az egész világegyetemet, egészében és részében fel­osztotta a négy őselem között. A négy őselemnek az emberi szervezetben négy testfolyadék felel meg, innen a görög-arab medicina másik neve: nedvkórtani (humorálpatológiai) medicina. A tűz (epe), levegő (vér), víz (nyálka) és a föld (fekete epe, mai bonctani és élettani ismereteink alapján értelmezhetetlen) egyensúlya jelenti a szervezetben az egészséget. Ibn Halszún (HALDÚN 1996) dietetikai összefoglalóját olvasva látható, hogy a fenti eljárás, mely szerint a náthát fahéjjal és citrommal gyógyítjuk, nem más, mint a tűz tulajdonságait (forró-száraz) hordozó gyógyszerek felhasználása a víz (hideg-nedves) jellegű betegségekben.49 50 Innen ered a „meghűlés” elmélete is bizonyos fertőzések­ben.51 (Jegyezzük meg, hogy nincs olyan görög vagy arab forrás, amely meg­magyarázná, miért tart egy gyógyszert vagy élelmiszert forrónak/hidegnek, il­letve nedvesnek/száraznak. Egymást idézve közük az adatokat és kész.) Nem tudjuk megmondani, hogy a fent részletezett, a népi kultúrát és a könyves gyógynövényismeretet összekötő csatornák közül melyiken keresztül jutott a kárpátaljai emberekhez az orvosok, szerzetesek és muszlim gyógyítók gyakorlata, de tény, hogy ott van. Ezek szerint a lehetséges csatornákból (ko­lostori medicina, népek érintkezése, parasztkalendáriumok, jószívű arisztokra­ta asszonyok stb.) legalább egy csatorna működik. írást nem használó kultúrá­ban az import gyógynövények jelensége egy sereg izgalmas kérdést vethet fel (gyógyszerrel együtt „importált” mítoszok, népek vándorlása, eredete stb.). 49 Vegyük észre, hogy a gyógyszer nem változott, csak a hozzá kapcsolt magyarázat. Az őselemek helyett ma, úgymond, magas C-vitamin tartalma miatt fogyasztjuk, mintha nem lenne más, több C-vitamint tartalmazó gyógyír... 50 Ibn HALDÚN. Azonkívül, hogy 13. századi andalúziai orvos, nem tudunk róla semmit. Könyve, az Élelmiszerek könyve nemcsak az élelmiszerekről, hanem a kor egészség­megőrzési elképzeléseiről, az egészséges alvásról, mozgásról, átfogóan a klasszikus diete­­tikáról szól, tömören és világosan. 51 A nedvkórtani könyveket lapozva az olvasó gyakran találkozik ismerős jelenségek­kel. Suzanne Gigandet fordításának előszavában kétszer kiált fel meglepetésében: „On peut remarquer en passant la survivance du mot vapeurs dans le français moderne; »avoir ses vapeurs«; c’est sans doute une réminiscence confuse de cette notion galénique !” „Et nous voici ramenées, une fois encore, aux pratiques médicales de l’Europe médiévale et renaissante, ridiculisées par Molière !” (Hal$ÜN 1996. 28-29).

Next