Ethno-Lore 34. (Az MTA Néprajzi Kutató Intézetének Évkönyve, 2017)
A KORTÁRS TEREPMUNKA KIHÍVÁSAI - Kovács Nóra: A hagyományos és a virtuális terepmunka módszertani kihívásai a migráns integráció vizsgálatában: a kínai–magyar párkapcsolatok példája
Kovács Nóra A HAGYOMÁNYOS ÉS A VIRTUÁLIS TEREPMUNKA MÓDSZERTANI KIHÍVÁSAI A MIGRÁNS INTEGRÁCIÓ VIZSGÁLATÁBAN: A KÍNAI-MAGYAR PÁRKAPCSOLATOK PÉLDÁJA1 Bevezetés Dolgozatom egy olyan kutatáson alapul, amely kínai-magyar párkapcsolatokat vizsgált kulturális antropológiai megközelítésben.1 2 A kutatás az eltérő társadalmi és kulturális háttereknek a párok életében betöltött szerepét tárta fel, miközben a vegyes párkapcsolatokat a globális migrációval összefüggő jelenségként, az első generációs kínaiak magyarországi jelenlétének egyik aspektusaként, valamint a kínai migránsok integrációjának egyik csatornájaként vizsgálta. Ez a személyes tapasztalatokon alapuló dolgozat azokra a gyakori kihívásokra és gyakorlati problémákra reflektál, amelyek antropológiai terepmunkám módszertani vonatkozásaihoz kapcsolódtak. Az integráció normatív fogalma többféle értelmezésben merül fel a migrációs kérdéseket vizsgáló társadalomtudományokban. Gyakran a bevándorlók munkaerő-piaci, gazdasági, állampolgársági, oktatási, nyelvi, vagy éppenséggel vegyes házassági statisztikai adataira hivatkozva egyfajta strukturális integrációra utal. Az alábbiakban magam az integrációt olyan értelemben vizsgálom, mint ami bensőséges kapcsolatokon belüli személyközi interakciókon keresztül valósul meg. Konkrétan - többségében - olyan interperszonális interakciókon keresztül, amelyek kínai és magyar személyek narrációiban jelennek meg. Bár a kutatás során legalább annyira érdekelt volna a vegyes párok életének mindennapi gyakorlata, szisztematikus hozzáférést csak ahhoz nyertem, amit közös életükről elmeséltek, nem pedig ahhoz, amit ténylegesen tettek. Ez a dolgozat a kínai-magyar interetnikus párkapcsolatok kutatásának módszertani 1 A kutatás OTKA támogatásban részesült (K- 12282). 2 A párkapcsolatok vizsgálata az itt élő kínaiak és a magyar társadalom tagjai közt létrejött bensőséges kapcsolatok tematikailag tágabb kutatásának egyik alprojektje volt. A másik részkutatás a kínai családok, kiskorú gyermekeik és a gyermekeiket nevelő magyar személyek viszonylatára fókuszált. A kutatás néhány eredménye angol nyelven jelent meg (Kovács, 2015, 2016).