Parthenon Zsebkönyv 1. (1834)
Dobrosi István: Véres Buzgalom. Hősköltemény
Majd ment lánya után, ki magános napjait a’ völgy* Éles*tó kebelén töltötte el édes öröm köztt. Lábát völgyi virág ölelé, és lanyha fuvalmak Lengették szabados fürtökbe omolt haja’ szál’it. Gyöngyös arany pártáját a’ fáknak lehajolt zöld Lombjai csokdosták a’ rózsákkal koszorúztat. Napjait igy tölté gondatlan völgyi magányban, ’S gyenge kezével kis koszorúkat font vala a’ völgy. Báj ékűlte virágaiból a’ hajnali pírnak, ’S a’ völgy tiszta ezüst folyamú hús csergetegének. Boldog lány! szerelem nem vitte el égi nyugalmad, Fuss, távozz tova, im jön amott unokája Bugornak A’ szomorú Szomor deli termetű szép Hja Fülek, Hozza szerelme hevét, a’ tisztát, elviszi szíved, Elviszi nyúgalmad, magaét itt hagyja helyette. Szép ó , férfias ék arczán párulva erővel, Nagyra törő lélek kebelében tiszta szivével Ólma szivet kötözök, fuss, távozz Ólma előle, lm megpillantott közelít szépséges díszével. Mint ki az éjben hall nemtől vagy angyali zengő Éneket, elbámúl, szótlan néz honnan eredhet A bájos zengzet: úgy áll Ólmának előtte Fülek szótalanúl, mikoron szót leihete, így szólt:nAngyaltán az egek’ ragyogó palotája ölében ,,A nap’ arany fürtös ’s lángbíbor köntösű első „Magzatjától vetted léleted’, a te anyádnál