Koszoru. A Petőfi-Társaság havi közlönye 3. (1880)

Petőfi István: Költemények

PETŐFI ISTVÁN HÁTRAHAGYOTT MŰVEIBŐL.I­I. SÁNDOR BÁTYÁMHOZ. ígérsz nékem paripát Még pedig párjával. Legyenek bármily drágák , Nem gondolsz árával. Csakhogy Pista öcsédnek Nagyobb kedve legyen, Ha vásárra ezután Majd lóháton megyen. Jól meggondold jó bátyám A mit ajánlottál, Tudod, hogy az ígéret Adomány után vár. Attól tartok, hogy ha majd Gazdagságod várom, A vásárra sokáig Gyalog kell sétálnom ! (1844.) * E költeményeket Vargha Károly szemlaki községi tanító úr szívességéből közöljük, ki Petőfi István irodalmi hagyatékát lekötelező előzékenységgel társaságunk rendelkezése alá bocsátotta. Petőfi István kötete Versek, hadjárati és úti jegyzetek címet visel s egyes darabjainak összegyűjtése minden valószínűség szerint, arra az időre tehető, melyet Petőfi a szabadságharc leveretése után, mint közkatona, Schleswig-Holsteinban töltött. A gyűjtemény ma már meg van rongálva s belőle a had­járati s úti jegyzetek hiányzanak.. Ezek képezhették a kötet közepét ; végén «idegen szavak» jegyzé­kével találkozunk, annak bizonyságául, hogy Petőfi István katonáskodásának szomorú napjait önkép­zésére igyekezett fordítani. A versek (nagy részben ifjúkori kísérletek) erősebb költői erről ugyan nem tanúskodnak, de igaz, őszinte hangjukkal itt-ott figyelmet keltenek, szerzőjük nevénél fogva pedig mindenesetre érdekesek E körülmény bírt minket arra, hogy közülük egy párt a Koszorú olva­sóinak is bemutassunk. Sz.

Next