Koszoru. A Petőfi-Társaság havi közlönye 4. (1880)

Szana Tamás: Petőfi szülőháza

PETŐFI SZÜLŐHÁZA. KIS —KOROS OKT. 11. 3 B ANA TAMÁS. Petőfi sírját évekig kerestük, hogy emléket állíthas­­­­sunk áldott porai fölé , s e közben omladozásnak­­ indult a kis-kőrösi két­ablakos szerény házikó, mely­nek alacsony utcai szobájában a költő először pillantotta meg a napvilágot. Falairól darabokban hullt le a vakolat, tetőzetét, a gyönge nádfedelet, megtépázta a szél s már csak az hiányzott, hogy dudva és gyom verjék föl korha­­dozó küszöbét. Félni lehetett, hogy ha az idő továbbra is hasonló erélylyel végezi rombolásait, néhány év múlva már csak helyét találjuk a szerény házacskának, hol a század egyik legnagyobb lyricusának bölcsőjét ringatták. E fájdalommal vegyes aggálynak adott hangot Rónay István egy évtized előtt a Fővárosi Lapok hasábjain, s lelkes szavakban Petőfi szülőházának közadakozás útján való meg­vételére szólította föl a magyar közönséget. Rónay szavai nem hangzottak el a pusztában: Pest megye közgyűlése, Rakovszky István indítványára s Dalmady Győző lelkes felszó­lalására szintén tett lépéseket az épület megmentése végett, az írók és művészek társasága pedig 1874 ápril havában Szig­ligeti Ede és Szarai Tamás aláírásával a ház megvásárlása és helyreállítása iránt nyilvános fölhívást intézett a nagy

Next