Koszoru. A Petőfi-Társaság heti közlönye 2. (1884)

1884 / 4. szám - Lázár Ádám: Petőfi életéből

KOSZORÚ uica, tehetetlen apák tehetetlen fiai, a vér és hús alakjai-e? Vagy a különösség, a ke­resett lim­lom jellemezhetnek-e társadalmat, egyéneket? S »A hullámok közé« sodort nőt néhány hazafias szólam csakugyan hoz­zánk, élő társadalomhoz köti-e? A felbuz­dulás nem motívum, a motívum pedig bizo­nyításra, illetőleg kifejtésre és nem kiszé­lesítő rajzra vár. Legigazabb még az »Öt év múltán« címűnek világa, mert a modern élet keretébe leginkább illő. Emlékeztet ugyan a hagyományos félreértéseken nyugvó drámákra, de azért küzdésből foly a meg­oldása : oly elbeszélés, melynek avatott kéz kevés rostálás után helyes lebonyolítását­­ adhatná, Harmath L. írói fejlődéséről aligha szól­hatunk. Elérte, a­mit egy gyakorlottabb s elég folyékonyan elbeszélni tudó író elérhet: itt-ott nevét látva nagyobb érdeket nem érezünk ; mindazonáltal ha mégis olvassuk, eszünkbe jut, hogy hangjai nem hamisak és tendentiája mindenkor fölemelő TÓTH SÁNDOR. PETŐFI SÁNDOR ÉLETÉBŐL. I. Az utósó napok. Ha nagy államférfiak és más híres em­berek életéből minden egyes mozzanatot ki­ven följegyezni a történészek hivatása, ép úgy kötelességünk halhatatlan költőnk Petőfi Sándor múltjából még a legcsekélyebbnek látszó jelenetet is megmenteni a feledékeny­­ségtől, hogy ez által kimerítő életrajzának megirhatására módot nyújthassunk. Felada­tuk ez főleg azoknak, kik részint még élő szemtanuk, részint megbízható kortársaktól nyerték az adatokat. Én is, mint barátja Petőfinek, kivel 1849-ben Marosvásárhelytt volt szerencsém megismerkedni, midőn Bem József hadvezér környezetében, mint hadi történész gyak­ran megjelent, s kinek minden ottani moz­dulatát figyelemmel kísértem, részint köz­vetlen tapasztalataimat, részint mások hite­les elbeszéléseit szándékozom e helyen átadni az utókornak. Petőfi Marosvásárhelytt gyakran fordult meg, többek közt gyakran időzött nemzet­őrparancsnok néhai id. Reich Károly házá­nál, kinek fölserdült, csinos leányaival ke-s­télyes órákat töltött s kiknek saját verseit is gyakran szavalta, sőt emléklapokat is irt hozzájok. Jól emlékszem, — előttem történt­­— hogy midőn a honvédség számára tölténye­ket csomagoltak a Reich, Lázár és más leányok közreműködése mellett, Petőfi aján­latára, a töltényekre sajátkezüleg írták rá: Puchnernek, Urbánnak s Petőfi költői elra­gadtatással dicsérvén erélyes buzgalmukat, arról biztositá őket, hogy azok a golyók biztosan találni fognak. Gyakran megjelent azokban a kis korcs­mákban, hol a Kossuth (Mátyás) huszárok adtak egymásnak találkát. Ilyenkor csak­nem mindig fölhangzott a »Talpra magyar« s a jelen voltak lelkesülve, azzal távoztak el: ha a honvédek félistenek, akkor Petőfi egész isten, kit az öreg isten igazán jó ked­vében teremthetett. Miután a szabadság, egyenlőség és test­vériség nagy eszméi kikiáltattak, s az 1849. ápril 14-ike utáni magyar kormány magát republikánusnak, demokratikusnak vallotta, ami természetes és önkéntes folyománya volt a bécsi kormány által 1849. március 4-én kibocsátott, jogeljátszást hirdető, alkotmányt f­eltipró chartának). Petőfi a társadalom min­den rétegét fölkeresni igyekezett, hogy az önkényuralom ellenében a szabadságharcra lelkesítsen, s a királyokról irt költeményét gyakran szavalta, hallgatóit is buzdítva, hogy hasonlólag tegyenek, ostorozzák a mon­archiát s magasztalják a republikát, hogy valahára ismerjék és becsüljék meg a ma­gyar nemzetet: »Mely századokon át ontott értük hős vért, És jutalmul kapott tőlük átkos hóhért.« Ezek saját szavai voltak s a nép min­dig iment mondott reájuk. Midőn Horváth Mihály akkori közok­tatásügyét az oroszok elleni imát ország­szerte megfontolatlanul elrendelte, mi inkább ijesztő, mint bátorító hatással volt a népre. 1849. július vége felé Bem és Petőfi meg­jelentek újból Marosvásárhelytt s Bem a csatatervet elkészítve, július 30-án el is indult Segesvár felé. Petőfi is­ még az­nap követte őt, de mielőtt elindult volna, a Görög-család piac­sori sarokházának erkélyes termében, Egressi Gáborral együtt a házigazda néhai Görög Károly és még élő neje, Ziegler Vilma vendégszerető társaságában megreg 6i

Next