Koszoru. A Petőfi-Társaság heti közlönye 3. (1885)
1885 / 2. szám - Ábrányi Emil: A Petőfi társaság IX. ünnepélyes közüléséről
Vll-dik évfolyam 2. SZÁM Budapest, 1885. január 11 KOSZORÚ SZERKESZTŐSÉG II. ker., Albrecht-út 8. szám A PETÖFI-TÁRSASÁG HETI KÖZLÖNYE KIADÓHIVATAL IV. ker., Váczi-utcza 1. szám Előfizetési ára: Negyedévre 2 forint, félévre 4 forint, egész évre 8 forint * A PETÖFI-TÁRSASÁG IX-ik ÜNNEPÉLYES KÖZÜLÉSE — 1885. január 6-án. — A M. T. Akadémia nagy terme vizkereszt napján, d. e. 10 órakor zsúfolásig megtelt fővárosunk legelőkelőbb közönségével. Ily rendkivüli érdeklődésre a Petőfi-társaság legvérmesebb tagjai sem számitottak, mert bátran állítható, hogy nagyobb számú hallgatóság még akkor sem jelent meg az Akadémia termében, mikor a Petőfi-társaság megalakulása után első ünnepélyes kezülését tartotta. Nemcsak a széles földszint hosszú széksorait foglalta el a díszes közönség. A karzatokon is ember ember hátán állott, s míg az ifjúság vidám és lelkes légiói sűrű tömegben foglaltak el minden helyet fenn és alant, addig a szépnem képviselői csaknem lehetetlenné tették a Társulat rendes tagjaira nézve, hogy üléseiket a számukra kijelölt emelvényen elfoglalhassák. Önkénytelenül eszünkbe jutott: hol állana a magyar szépirodalom, ha épp oly tömegesen vásárolnák a szépirodalmi műveket, amily tömegesen sietnek a múzsák hajlékaiba, ha e hajlék ajtai előtt nem szednek belépti díjakat! Mily keserves iróniája a sorsnak, hogy ezerekre menő közönség tapsol egy-egy irótnév ne legyen nevezve) a kinek könyvéből évenként talán 10 példányt ad el a könyvárus ! De ne rekrimináljunk ilyen nagy irodalmi ünnepen, sőt inkább köszönjük meg a közönségnek, hogy legalább évenként egyszer fényesen demonstrálja, hogy a magyar szépirodalom — ingyen — még mindig országra szóló lelkesedést tud kelteni! A közönség kétségkívül számított arra, hogy ítni fogja Jókai Mórt, a Társaság nagy nevű elnökét. Jókai meg is ígérte, hogy a közülést ő fogja megnyitni, de — sajnos — hirtelen támadt gyengélkedése megakadályozta abban, hogy ígéretét beválthassa. Jókai helyett Komócsy József alelnök nyitotta meg a Petőfi-társaság IX-ik ünnepélyes közülését. Röviden üdvözölte a hallgatóságot és jellemzően emelte ki a múlt év egyik vívmányát, az írói és művészi tulajdonjog beczikkelyezését, melynek üdvös hatása lesz a magyar irodalomra. Utána Ábrányi Emil másodtitkár olvasta föl titkári jelentését, melyben a lefolyt év működéséről részletesen megemlékezik. A jelentés egész terjedelmében a következő : Tisztelt hallgatók! A Petőfi-társaság kilenczedik nagygyűlésén nekem jutott a szerencse, hogy e szépirodalmi Társaság működéséről — arról, amit egy esztendő alatt tett és amit tenni kívánt — az alábbi sorokban mintegy beszámolót nyújtsak. A Petőfi-társaság nem lankadó buzgalommal végezte munkáját a lefolyt évben is. Nem vesztette el sem önmagába, sem a közönségbe vetett hitét s törhetetlen kitartással követte feladatát, mely abból áll, hogy a magyar szépirodalom iránt a magyar közönség soraiban minél bensőbb és állandóbb érdekeltséget keltsen. Hogy a közönség nagybecsű érdeklődését megtudta őrizni — miután évek során át meghódította azt — arról a Társaság havi felolvasó ülésein mindannyiszor örömmel győződhettünk meg. E havi üléseket mindenkor oly díszes hallgatóság látogatta, melyre minden irodalmi társaság méltán büszke lehetne és melyre dicsekvés nélkül szabad hivatkoznunk, mint fáradozásaink legelőkelőbb jutalmára. Hogy e díszes hallgatóságban a legszebb és leghűbb elemet a nők képviselték, talán mondanunk sem kell. Nemcsak nálunk, a művelt világon mindenütt a nők azok, kik a szépirodalom iránt soha ki nem apadó vonzalmat és érdeklődést tanúsítanak. A velők