Koszoru. A Petőfi-Társaság heti közlönye 3. (1885)

1885 / 2. szám - Ábrányi Emil: A Petőfi társaság IX. ünnepélyes közüléséről

Vll-dik évfolyam 2. SZÁM Budapest, 1885. január 11 KOSZORÚ SZERKESZTŐSÉG II. ker., Albrecht-út 8. szám A PETÖFI-TÁRSASÁG HETI KÖZLÖNYE KIADÓHIVATAL IV. ker., Váczi-utcza 1. szám Előfizetési ára: Negyedévre 2 forint, félévre 4 forint, egész évre 8 forint * A PETÖFI-TÁRSASÁG IX-ik ÜNNEPÉLYES KÖZÜLÉSE — 1885. január 6-án. — A M. T. Akadémia nagy terme vizkereszt napján, d. e. 10 órakor zsúfolásig megtelt fő­városunk legelőkelőbb közönségével. Ily rend­­kivüli érdeklődésre a Petőfi-társaság legvér­­mesebb tagjai sem számitottak, mert bátran állítható, hogy nagyobb számú hallgatóság még akkor sem jelent meg az Akadémia ter­mében, mikor a Petőfi-társaság megalakulása után első ünnepélyes kezülését tartotta. Nemcsak a széles földszint hosszú szék­sorait foglalta el a díszes közönség. A kar­zatokon is ember ember hátán állott, s míg az ifjúság vidám és lelkes légiói sűrű tömeg­ben foglaltak el minden helyet fenn és alant, addig a szépnem képviselői csaknem lehetet­lenné tették a Társulat rendes tagjaira nézve, hogy üléseiket a számukra kijelölt emelvé­nyen elfoglalhassák. Önkénytelenül eszünkbe jutott: hol ál­lana a magyar szépirodalom, ha épp oly tö­megesen vásárolnák a szépirodalmi műveket, a­mily tömegesen sietnek a múzsák hajlé­kaiba, ha e hajlék ajtai előtt nem szednek belépti díjakat! Mily keserves iróniája a sorsnak, hogy ezerekre menő közönség tapsol egy-egy irót­­név ne legyen nevezve) a kinek könyvéből évenként talán 10 példányt ad el a könyv­árus ! De ne rekrimináljunk ilyen nagy iro­dalmi ünnepen, sőt inkább köszönjük meg a közönségnek, hogy legalább évenként egy­szer fényesen demonstrálja, hogy a magyar szépirodalom — ingyen — még mindig or­szágra szóló lelkesedést tud kelteni! A közönség kétségkívül számított arra, hogy ítni fogja Jókai Mórt, a Társaság nagy nevű elnökét. Jókai meg is ígérte, hogy a közülést ő fogja megnyitni, de — sajnos — hirtelen tá­madt gyengélkedése megakadályozta abban, hogy ígéretét beválthassa. Jókai helyett Komócsy József alelnök nyitotta meg a Petőfi-társaság IX-ik ünne­pélyes közülését. Röviden üdvözölte a hall­gatóságot és jellemzően emelte ki a múlt év egyik vívmányát, az írói és művészi tulaj­donjog beczikkelyezését, melynek üdvös ha­tása lesz a magyar irodalomra. Utána Ábrányi Emil másodtitkár olvasta föl titkári jelentését, melyben a lefolyt év működéséről részletesen megemlékezik. A je­lentés egész terjedelmében a következő : Tisztelt hallgatók! A Petőfi-társaság kilenczedik nagygyűlé­sén nekem jutott a szerencse, hogy e szép­­irodalmi Társaság működéséről — arról, a­mit egy esztendő alatt tett és a­mit tenni kívánt —­­ az alábbi sorokban mintegy be­számolót nyújtsak. A Petőfi-társaság nem lankadó buzga­lommal végezte munkáját a lefolyt évben is. Nem vesztette el sem önmagába, sem a kö­zönségbe vetett hitét s törhetetlen kitartás­sal követte feladatát, mely abból áll, hogy a magyar szépirodalom iránt a magyar közön­ség soraiban minél bensőbb és állandóbb ér­dekeltséget keltsen. Hogy a közönség nagy­becsű érdeklődését megtudta őrizni — miután évek során át meghódította azt — arról a Társaság havi felolvasó ülésein mindannyi­szor örömmel győződhettünk meg. E havi üléseket mindenkor oly díszes hallgatóság látogatta, melyre minden irodalmi társaság méltán büszke lehetne és melyre dicsekvés nélkül szabad hivatkoznunk, mint fáradozá­saink legelőkelőbb jutalmára. Hogy e díszes hallgatóságban a legszebb és leghűbb elemet a nők képviselték, talán mondanunk sem kell. Nemcsak nálunk, a mű­velt világon mindenütt a nők azok, kik a szépirodalom iránt soha ki nem apadó von­zalmat és érdeklődést tanúsítanak. A velők

Next