Koszoru. A Petőfi Társaság közlönye Új folyam 1. (1934-1935)

1935 / 3. szám - A PETŐFI TÁRSASÁG ÉLETE

A PETŐFI-TÁRSASÁG ÉLETE : 11­1 ■■ —BP W'r"W­"Wm'WW ■ — ÖTVENKILENCEDIK NAGYGYŰLÉSÜNK Az idei nagygyűlésünket március 17-én az Akadémia dísztermében, óriási közönség jelenlétében tartot­tuk meg. Mint évről-évre, most is megjelent az ülésen József kir. her­ceg, tábornagy. Társaságunk tiszte­leti tagja, a közokt. miniszter képvi­seletében Wlassics Gyula báró állam­titkár, a székesfőváros polgármestere képviseletében Némethy Károly ta­nácsnok, a Kisfaludy Társaság nevé­ben Kéky Lajos titkár, egyet tanár, azonkívül a közélet és irodalom kivá­lóságai közül igen sokan mint vendé­gek s a tagok is nagyszámban. A díszterem karzatát, mint élő koszorú, tette igazán széppé a megjelent ifjú­ság tömege. Az elnöki emelvényen Császár Ele­mér elnökölt a távollevő Pekár Gyula helyett, mellette jobbra Herczeg Fe­renc tb. elnök, balra Szász Károly al­elnök, Havas István főtitkár és Gáspár Jenő titkár. Pekár Gyula elnöki megnyitóját, melyet lapunk elején közlünk, Császár Elemér ol­vasta föl, nagy hatással. Érdeklődés­sel hallgatta meg a közönség a főtit­kári jelentést is, melyből a közgyűlési év tevékenysége és munkássága dom­borodott ki s melyet főrészeiben szin­tén közlünk, Lázár Béla nagydíjbi­zottsági jelentésével együtt. Ebben nagy gonddal és elmélyedéssel tag­lalta a Jókai-nagydíjjal kitüntetett Attila regény jelességeit , javasolta, hogy a Petőfi-plakettet ünnepélyesen adja át a Társaság Pékárnak. Szath­­máry István készülő Rákóczi-eposzá­ból a Recrudescant c. éneket adta elő, ismert jeles előadásában, sűrű tapsok kíséretében. A közönséget megra­gadta a mutatvány­rész költői szép­sége. Hegedűs Lóránt, Petőfi és Kos­suth nagyságát rajzolta meg, akiket a világviszonylatban is mindenütt is­mernek. A nagy sikert aratott ta­nulmányt közöljük. A megjelentésben gátolt Madai Gyula két finomveretű, érzésben, gondolatban és ritmusban gyönyörűen összeolvadó versét nagy hatással tolmácsolta Gáspár Jenő. Voinovich Géza Egy élet c. novellája nemcsak az élet közvetlen megfigye­lésével, de a művészi forma érezteté­sével is megragadta a közönséget. Az elfoglalt orvostanár alakja volt ez, aki egy szabad pillanatában önmagát is meglátja. Kiss Ferenc tagtársunk, a Nemzeti Színház művésze, Petőfi Nemzeti dalát szavalta el, de úgy, hogy Petőfi lángoló ihletét éreztük föllobogni az Akadémia ragyogó fa­lai közt. A nagygyűlés után a Dunapalota nagytermében társasebéd volt, mely fesztelen hangulata mellett is valósá­gos számpozionná alakult. Császár Elemér a kormányzó úr felköszöntése után megtartotta serlegemelő beszé­dét, melyből az íróművészet szépsé­geinek, hatásának titkai áradtak fe­lénk, az esztétikai felismerés beható megvilágításával. Szathmáry István a nagydíjat nyert, de a kényszerű körülmények miatt távollevő Pekár Gyula elnököt köszöntötte fel, nem­csak nagy irodalmi sikerét, de 15 évi

Next