Koszoru. A Petőfi Társaság közlönye Új folyam 7. (1940-1941)
1941 / 4. szám - A PETŐFI TÁRSASÁG ÉLETE
A PETŐFI-TÁRSASÁG ÉLETE 1 ■ ■ ■ ■ ■ 1 .............. PETŐFI KULTUSZA A Genovában megjelenő Cronache di Genova című napilap január 9-én megjelent számában Tassy Ferenc dr. egyetemi megbízott előadó egyik olasz tanítványa, Arnaldo Mancini tollából Vita ed arte di Alessando Petőfi, poeta popolare dela Indipendenza ungherese címmel igen érdekes cikk jelent meg, amely Petőfi költészetét méltatja és végig kíséri tüneményes pályafutását a vándorlások éveitől kezdve egészen a segesvári csatatérig, ismerteti a költőnek Szendrey Júlia iránt érzett szerelmét s a magyar szabadságmozgalmakben és a szabadságharcban való szerepét. Az értékes cikket elhelyeztük a Petőfi-Ház könyvtárában. A Magyar Népművelők Társasága, amely nemrégen alakult, az alsóbb néprétegek kulturális igényeinek kielégítésére, elhatározta, hogy a magyar irodalom klasszikusait olcsó áron viszi a nép közé. Legelsőnek Petőfi száz válogatott költeményét adták ki százezer példányban huszonnégy filléres áron. A költeményeket Havas István alelnök válogatta össze s ő írta a bevezetőt is az új Petőfi-kiadványhoz. Petőfi után Arany János, Vörösmarty, a Bánk bán, Csokonai és Gvadányi jelent meg az olcsó népies sorozatban. Mint ismeretes, annak idején Horvay János szobrászművész alkotta a szegedi Pantheon Petőfi-szobrát. A művész most a Petőfi-Háznak ajándékozta az értékes Petőfi-szobor eredeti gipszmodelljét. A Magyarország március 17-i számában Barátii Ferenc tollából igen érdekes cikk jelent meg, amely beszámol a pápai Kollégium Képzőtársasága március 15-i ünnepségéről, amelyen az újságíró is megjelent. Ennek a Képzőtársaságnak volt tagja annak idején Petőfi és Jókai. A cikk címe a következő: Petőfi és Jókai százéves önképzőkörében. A cikket érdekes adatai miatt teljes egészében itt közöljük. Az egész ország lelkes örömmel készült a szabadság ünnepére. Homályos diákszobákban megszülettek az önképzőköri ünnepi beszédek, szerkesztőségi asztaloknál vezércikkeket kattogtak a gépek. A pápai kollégium növendékei szintén boldogan várták Petőfi és Jókai ünnepét, annál is nagyobb örömmel és lelkesedéssel, mert a kollégium Képzőtársasága, melynek Petőfi és Jókai volt a két leghíresebb tagja, a márciusi ünnepségeken ülte meg századik évfordulóját. Alig lehet szebb március 15-iki élményt elképzelni, mint résztvenni annak az önképzőkörnek ünnepségén, mely a magyar irodalomnak Jókait és Petőfit ajándékozta. Meghatódott lélekkel álltam meg az ősi kollégium előtt, melynek szomszédságában diadalmas és nemes egyszerűséggel emelkedik az új református templom, előtte egy-egy karcsú oszlopon Petőfi szikár bronz feje és Jókai derűs, domború homloka. A diákság áhítattal és néma tisztelettel tekint a két szoborra. Párosával és csoportosan elsétálnak ahhoz a házhoz, melyben Petőfi Sándor lakott 1841 októberétől 1842 augusztusáig. A Petőfi-háztól a Jókai-házhoz vonulnak: egyszerű, nyomorú kis viskók, itt lakott Petőfivel egyidőben a híres «politikus fiú», Jókai. A diákok és diáklányok, akár a Petőfi utca apró házai, akár a Jókai utca tágasabb és polgár 248