Studia Theologica Transsylvaniensia 4. (2003)
Előszó A Gyulafehérvári Papnevelde alapításának 250. jubileumi évében a Studia Theologica Transsylvaniensia 4. számát kínáljuk olvasóinknak. A belesűrített munka egy láncszem kíván lenni abban a küzdelemben és törekvésben, ami a Teológiánk eddigi kétszázötven évét jellemezte. Reméljük, hogy az itt megjelent írások csak egy kis részét, a bevezetőjét fogják jelenteni a tudományos értekezletek sorának, amelyeket a 2003 októberében tartandó ünnepségekre tervezünk. De már ezzel a folyóirattal is Sztojka Zsigmond Antal Papneveldét alapító erdélyi püspök emlékének adózunk azzal, hogy a benne foglalt tanulmányok közös motívuma „a püspök". Az első tanulmány a Máramarosszigeten született Sztojka püspök püspök utódja, a szintén máramarosszigeti dr. Jakubinyi György tollából származik. Érdekfeszítő cikkében az Érsek Úr az egyházi „tudományos fokozat”, az „egyháztanító” fogalmát járja körül, és pontos adatokat közöl a 33 egyházdoktorról. A Studia negyedik számának gerincét Márton Áron püspök közel hét évtizede elhangzott beszédei és azok ismertetése alkotja Marton József közlésében. Az erdélyi főpap mondanivalója mára sem veszített aktualitásából. A családi élettel kapcsolatos szigorú elvei az Egyház hivatalos tanítására épülnek. Örömmel közöljük kéziratban fennmaradt fiatal papkorában előadott és öreg püspök korában elmondott beszédeit. Ezeket egymás mellett látva érdekes összehasonlítást tehetünk Márton Áron két különböző életszakaszában elhangzott beszédei között. Püspökké szentelése előtt írásba rögzített előadásait letartóztatása és elítélése után sohasem láthatta, hiszen ezeket könyveivel együtt elkobozták. Mégis, a bennük foglalt gondolatai újra felfedezhetők - de megfontoltabb fogalmazásban - az intelmekben, melyeket a bérmálások alkalmával a fiatalokhoz intézett. Ez a jelenség Márton Áron kiváló memóriáját dicséri. Nekünk pedig külön öröm, hogy sok pap és hívő által csak visszaemlékezésből idézett Márton Áron-i mondásokat a szövegösszefüggés teljességében adhatjuk közre. A vallások Bábelévé vált Erdélyben a püspököknek oly sok gondot okozó „erdélyi” nehézségek egyik legégetőbb kérdését próbálja megválaszolni Nagy László angol nyelvű tanulmánya a nem katolikusok közötti házasságok szentségi jellegének alapvető feltételeit taglalja. Marton József „A globalizáció és az erdélyi katolikus egyház” című tanulmánya azt bizonyítja, hogy az igazi globalizáció a Katolikus Egyház egyetemességében valósul meg. Adatokkal és konkrét