Studia Theologica Transsylvaniensia 4. (2003)

Előszó A Gyulafehérvári Papnevelde alapításának 250. jubileumi évében a Studia Theologica Transsylvaniensia 4. számát kínáljuk olvasóinknak. A belesűrített munka egy láncszem kíván lenni abban a küzdelemben és törekvésben, ami a Teológiánk eddigi kétszázötven évét jellemezte. Reméljük, hogy az itt megjelent írások csak egy kis részét, a beve­zetőjét fogják jelenteni a tudományos értekezletek sorának, amelyeket a 2003 októberében tartandó ünnepségekre tervezünk. De már­ ezzel a folyóirattal is Sztojka Zsigmond Antal Papneveldét alapító erdélyi püspök emlékének adózunk azzal, hogy a benne foglalt tanulmányok közös motívuma „a püspök". Az első tanulmány a Máramarosszigeten született Sztojka püspök püspök utódja, a szintén máramarosszigeti dr. Jakubinyi György tollá­ból származik. Érdekfeszítő cikkében az Érsek Úr az egyházi „tudo­mányos fokozat”, az „egyháztanító” fogalmát járja körül, és pontos adatokat közöl a 33 egyházdoktorról. A Studia negyedik számának gerincét Márton Áron püspök közel hét évtizede elhangzott beszédei és azok ismertetése alkotja­­ Marton József közlésében. Az erdélyi főpap mondanivalója mára sem veszített aktualitásából. A családi élettel kapcsolatos szigorú elvei az Egyház hivatalos tanítására épülnek. Örömmel közöljük kéziratban fenn­maradt fiatal papkorában előadott és öreg püspök korában elmondott beszédeit. Ezeket egymás mellett látva érdekes összehasonlítást tehe­tünk Márton Áron két különböző életszakaszában elhangzott beszédei között. Püspökké szentelése előtt írásba rögzített előadásait letartóz­tatása és elítélése után sohasem láthatta, hiszen ezeket könyveivel együtt elkobozták. Mégis, a bennük foglalt gondolatai újra felfedez­hetők - de megfontoltabb fogalmazásban - az intelmekben, melyeket a bérmálások alkalmával a fiatalokhoz intézett. Ez a jelenség Márton Áron kiváló memóriáját dicséri. Nekünk pedig külön öröm, hogy sok pap és hívő által csak visszaemlékezésből idézett Márton Áron-i mondásokat a szövegösszefüggés teljességében adhatjuk közre. A vallások Bábelévé vált Erdélyben a püspököknek oly sok gondot okozó „erdélyi” nehézségek egyik legégetőbb kérdését próbálja meg­válaszolni Nagy László angol nyelvű tanulmánya­ a nem katolikusok közötti házasságok szentségi jellegének alapvető feltételeit taglalja. Marton József „A globalizáció és az erdélyi katolikus egyház” című tanulmánya azt bizonyítja, hogy az igazi globalizáció a Kato­likus Egyház egyetemességében valósul meg. Adatokkal és konkrét

Next