Studia Theologica Transsylvaniensia 6. (2004)

tiszteletben tartása - Lukács Róbert­ Imre tanulmánya szerint is - az oly gyakran kialakulandó feszültségek feloldásához vezethetnek. Az áthelyezési „szabályoknak” figyelembe vétele, gyakorlati érvényesítése nyer konkrét formát Márton Áron plébániai beiktatása történetének fejtegetésénél és az akkor elhangzott, de nyomtatásban először most közölt beszédeiben. Ezekben a beszédekben arra is feleletet kapunk, hogy a feszültségek kiküszöbölésében nagyon sok függ az áthelyezett és új állomáshelyét elfoglaló paptól, annak hivatásában elkötelezett magatartásától. A lelkipásztorkodó pap feladata közé tartozik a hívekkel való közvetlen kapcsolat. II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem vallásos­sága fokozatosan fejlődött és tökéletesedett. A katolikus főúri család­ban történt nevelését és a hitben való elmélyülését szerzetesek és papok oktatása, lelki nevelése egészítette ki. Nekik is köszönhető, hogy Rákóczi vallási beállítottsága és egész magatartása követendő példa lehet minden mai keresztény számára - tűnik ki Marton József tanulmányából. Legnehezebb és ugyanakkor leghálásabb papi szolgálat a betegek lelki gondozása. Feleletre váró kérdés, hogy a halálos betegeknek hogyan, mikor és ki mondja meg a rövidesen bekövetkező igazságot. Tófalvi Géza tudományos cikkéből rájöhetünk arra, hogy az „igazság” közlése a családtagoknak elsőrendű feladatuk, de ugyanilyen fontos szerep hárul a haldokló beteget meglátogató papra is, akitől - talán könnyebben - elfogadja és el is várja a megváltoztathatatlan tény feltárását. A szerzőkkel együtt reméljük, hogy a Stúdió 6. számának olvasóit sok érdekes és változatos tanulmánnyal örvendeztetjük meg. Gyulafehérvár, 2004. augusztus 15-én Marton József szerkesztő

Next