Studia Theologica Transsylvaniensia 7. (2005)

Előszó Boldog emlékű I. János Pál pápa Eucharisztia évének nyilvánította a 2004 októberétől 2005 októberéig tartó időszakot. Az Eucharisztia misztériumának elméleti elmélyítése minden kato­likus hívőnek alapvető kötelessége, amit folyományszerűen feltétlenül követnie kell az eucharisztikus lelkűlét kialakításának és az Eucha­­risztiából való életnek. A keresztény élet sajátosságát annyira az Eucharisztia határozza meg, hogy az Eucharisztia­ nélküli nemes lelki­pásztori kezdeményezések vagy tömegeket vonzó egyházi mozgalmak hitelessége jogosan megkérdőjelezhetőek. II. János Pál eucharisztikus évet meghirdető apostoli levelében (Mane nobiscum Domine) fel­szólított minden katolikus keresztényt: „emelt fővel, határozottabban tanúskodjunk Isten evilági jelenlétéről” (26. p.). Ezt legközvetlenebb módon éppen az Oltáriszentségből való életünk által tehetjük meg. „Az Eucharisztiában ugyanis a mi Istenünk a szeretet szélsőséges formáját mutatta meg, lerombolva az uralkodás minden változatát - melyek nagyon gyakran érvényesülnek az emberi kapcsolatokban - és radikálisan állítva a szolgálat követelményét: Aki első akar lenni, le­gyen az utolsó és mindenki szolgája (Mk 9, 35) (28. p.). Az Eucharisz­tia ünneplésében megújítja az Egyház annak tudatát, hogy az Oltári­­szentség nem csupán Istennel való bensőséges egységnek jele és esz­köze (LG 1.), hanem az egész emberi nem egységének is. Ennek mun­­kálása érdekében merítsünk erőt az Eucharisztiából! A Stúdió 7. számában megjelent tanulmányokkal a gyulafehérvári teológiai tanárok kötelességünknek érezték kifejezni hódolatukat és „csodálatukat az Eucharisztia páratlan ajándéka iránt” (vö. Ecclesia de Eucharistia, 48.). Dr. Nagy László az Eucharisztiát, mint az egység jelét vizsgálja az új teológiai és kánonjogi reflexiók fényében. Lukács Róbert­ Imre az Eucharisztia ünneplésének egyházi törvényeit tárja olvasói elé. Bara Zoltán az Eucharisztia doktorának, Aranyszájú Szent Jánosnak a teremtéssel kapcsolatos szentírás-magyarázatát részletezi. Nagy József arra a teológiai igazságra reflektál, hogy Isten folyto­nosan jelen van, és Krisztus által ma is él és működik az egyházban és a világban. Ezt második vatikáni zsinat biblikus megalapozottságú kijelentéseivel igazolja. Tamási Zsolt az 1848-as egyházmegyei zsinat liturgikus reformtörekvései kapcsán mutat rá az Oltáriszentség

Next