Szépirodalmi Figyelő, 1860. november-december - 1861. január-október (1. évfolyam, 1-52. szám)
1861-04-24 / 25. szám
899 binak pecséte egészen hasonló volt ahhoz. A pecsét finom aranyból van, tallérnál jóval nagyobb, majdnem kisujnyi vastag, de belül üres, vagyis arany lemezekből van összeillesztve. Egyik oldalán II. Endre képe, ülő helyzetben, másikon az ország pajzsa szivek s a hét oroszlánnal kereszt szalagjain, miről emlékezik a Toldi Estére : ím az ország czimert négyes szalagjával Négy ezüst szalagján hét oroszlánjával .... Egy bitang kalandor játékban nyeré el. Némelyek nyuszinak gondolák a hét fekvő állatot. Végre bemutatta még értekező ugyancsak II. Endrének egy nagy, félgömb alakú viasz pecsétjét, mely nagyságra vetekedik egy jókora félczipóval, és I. Mátyás királynak szintén egy arany bulláját, mely tallér nagyságú súlyos vastag aranylemezekből van összefoglalva, s az okiraton a nagy királynak igen tiszta sajátkezű aláirása : Matthias rex. Értekező fölkérte az Akadémiát mindez érdekes dolgoknak hasonmással és rajzokkal leendő kiadására, a mi végzésbe is ment. — Ez után a titoknok olvasta Fehérmegye levelét, melyben az Akadémiát népnevelést előmozdító könyvek kijelölésére szólítja fel, Henszlmann Imréét, a képzőművészetek társulata részéről, amabban nevelési szakférfiakból álló küldöttség nevezteti ki, ez az archaeologiai bizottsághoz tétetett át. Végre a titoknok jelentése szerint a közelebbi öt nap alatt az Akadémia házára s tőkéjéhez összesen 4214 ft. és 2 arany gyűlt be; a Széchenyi-emlékre 9500 ft. Egyszersmind fölemlíté a titoknak, hogy némely hírlapokban hibásan áll, miszerint a Széchenyiemlékre ez ideig összesen 13.000 forint gyűlt be, mert ezen összeg csak a közelebbi tizenhárom nap eredménye volt. — Jámbor Pál (Hiador) „Párisi Emlékek“ czím alatt nyújtja a közönségnek ez „uj Babylonban“ szerzett tapasztalásait és benső életének rajzát. A munka, napló alakban 1854—1855-re szorítkozik, s első kötetét teszi a szerző által kiadni szándéklott „Emlékeknek.“ Előadása vonzó, mint szellemdús társalgás. Ajánljuk a közönség figyelmébe. — Vajda Péter emléke, mint írják, Gergendai műhelyében elkészült s leleplezése május 8-án történik a szarvasi temetőben, hol az elhunyt jelesnek porai felett Tatay István fog azon alkalommal emlékbeszédet tartani. Óhajtandó volna az ily emlék-ünnepélyeket kevésbbé izgatott időre halasztani, hogy minél nagyobb közönség vehessen részt, azonban most is jobb, mint soha. — A Széchenyi szoborra újabban mintegy 13.000 ft. gyűlt be. — A „képzőművészetek társulata“ megalakult. Pártfogónő gr. Batthyány Arthurné, elnök gr. Keglevich Béla, titkár Plachy Ferencz, pénztárnok Pietsch Gyula. Igazgató tagok : Barabás Miklós, Dunaiszky László, Henszlmann Imre, Harsányi Pál, Keve József, Ligeti Antal, Orlai P. Soma, Rosti Pál, Telepi Károly, Than Mór, Skalniczky ; mind jó hangzású nevek. — Irodalmi botrányról akarunk szólani, s jön belőle irodalmi trafika. A lapok egy visszaélést emlegetnek, miszerint Korányi Viktor a „Honvédek napló jegyzeteiben“ más ember munkáját magáé helyett adta ki. Azonban olvasva Kovács Ágoston, a „jegyzetek“ írójának, nyilatkozatát, más színben tűnik fel a dolog. Kovács úr, ki e jegyzeteket Szilágyi S. „Emléklapjai“ számára irta volt, később beleegyezett, hogy Korányi, ki azokat Szilágyitól pénzen megvásárolta, napfényre bocsássa, s igy jelent meg az első kiadás, mely a rendőrség által lefoglaltatott. Most a szerző, nyilatkozatában, azért rója meg Korányit, hogy hire és tudta nélkül második kiadást rendezett, holott némi javítások szükségét már előbb közösen elismerték volt. Azt is fölemlíti, hogy e czím:„A legelső honvéd naplójegyzetei“ — nem az igazsághoz híven van bigyesztve a munka fölé, hogy az első kiadás tele volt önkényes elforgatásokkal. — Korányi úr tehát a nyilatkozat szerént ferdített és nem tartá kellő tiszteletben a szerző jogait, mint kiadó; de tulajdonképeni plágiumról szó annál kevésbbé lehet, mivel a könyv főczime így hangzik : „Honvédek naplójegyzetei. Összegyűjté (és igy nem : irta) Korányi Viktor.“ Hanem óhajtandó minden esetre, hogy efféle mismás ne gyakran ismételődjék irodalmunkban. — Némely lap tudni akarja, hogy a magy. Akadémia palotájának építése júniusban elkezdődik. Május közepére két terv beküldését várnák Klenze müncheni, és Stiller berlini építőművészek által. — Daczára a politikai mozgalomnak, sőt nagy részben ép az által idézve elő, az irodalmi élénkség növekedőben látszik lenni. Minden hét meghozza a maga új könyveit. Közelebb megjelent : „A magyar birodalom alaptörvényei. Az eredeti deák szöveg mellé vetett magyar forditással kiadta Toldy Ferencz. Ára 1 ft. 20 kr. — Továbbá : „Országgyűlési tájékozások a pénzügyekről.“ irta Jankó Vincze. „Országos testgyakorlat“ (félünk, hogy lesz előbb utóbb, á la 49) Bakody Tivadar orvostudortól. — Pfeiffer kedvesen ismert képcsarnokához magyarázatul: „Rákóczy-család a XVII. és XVIII. században“ czímű füzet jelent meg Szilágyi Sándor tollából. — Orbán Balázs utazásait írja. Steinnál, Kolozsvárt elhagyá a sajtót „Utazás keleten,ez, munkájának I-ső kötete: Araft.