Szépirodalmi Figyelő, 1861. november-december - 1862. január-május (2. évfolyam, 1-26. szám)
1862-04-10 / 23. szám
367 VÉG — Az akadémia nyelvtudományi osztályának közelebbi (ápril 7.) ülésében legelébb is az elnöklő Kubinyi Ágoston úr jelenté, hogy elhunyt dicső hazánkfia, gr. Széchenyi István üdvére holnap, azaz 8-án, mint az örök emlékezetű férfiúnak halála napján, a helybeli plebánia-egyházban requiem fog tartatni, melyre az akadémiát ezennel meghivja. — Ez után a titoknak olvasott Méry Etel úrtól egy beküldött értesítést Révay Miklós életéről, melyben Révaynak a beküldő leginkább származása körülményeit igyekszik tisztába hozni, s noha az életrajzi adatok szerint e nagy férfiú egy Békésről Nagy-Szentmiklósra szakadt egyszerű kézműves fia,s az illető szerzetesrend anyakönyve szerint „ignobilis“— értekező annak nyomait sejti, hogy tudósunk a turóczmegyei nagy nemes Révay nemzetségből származik le; annálfogva inditványt teszen, hogy az akadémia eszközölje ezen vérségi kapocs további nyomozását; valamint arra is, hogy mivel egy magyar tudós társaság eszméjét, Bessenyei György „Jámbor szándéka“ után Révay karolta fel legbuzgóbban már a múlt század végén : gondoskodjék az akadémia, hogy Széchenyi szobra mellé Bessenyei és Révay szobrai is oda állíttassanak. Az ülés az indítvány első részét mellőzhetőnek véli, miután érdekes ugyan egyes életrajzírónak kinyomozni, hogy Révay a túróczi hasonnevű nemzetséggel rokon, de a tudós férfi érdeme ez által ép úgy nem nevelkedik, valamint nem csökken az által, ha egyszerű csizmadiafi és „ignobilis“ marad; utasitá azonban Méry urat tovább kutatásra; a szobor állítás iránti indítvány tárgyalását pedig a jövő nagygyűlésre halasztotta. — Még egy pár beküldött munkáról ten jelentést a titoknak; egyik Bán János ur „alaprajza“ a magyar igékről, másik egy grammatikai értekezés. Mindkét munka valamely akad. tag ajánlata nélkül nyujtatván be, szerzők a szabályszerű beadás módjára figyelmessé tétetnek, s addig munkájok birálat alá nem megy. Végre Fogarassy János r. t. folytatta értekezését „az igeidők szabatosságáról“ — s ezúttal a XV, XVI, XVII. század magyar leveles gyűjteményét (a R. M. Nyelvemlékekben) vizsgálva, azon eredményre jut, hogy a nép nyelve, az élet nyelve már e századokban s a meddig az ily emlékek a múltba felnyomozhatók, ép úgy használta, gyér kivétellel, a perfectumot, mint ma, t. i. legtöbbször a mássalhangzós (tudott, irt) alakban szerette használni. Azonban különbséget vesz észre a világiak és egyháziak levelezése közt, mert míg amaz inkább a nép, az élet nyelvéhez simul a perfectu- Y E S. mok használatában is, emez a könyvemlékek írásmódjához hasonlít jobban. — Végül jelenté a titoknak, hogy a phil. törv. és tört. tudományok közelebbi ülésében, mely egyszersmind összes ülés lesz, Purgstaller r. t. és Römer r. t. fognak értekezni. — Gróf Keglevich Béla és Prély István urak a Kisfaludy-társaság alapitói lettek. A miskolczi takarékpénztár szintén e társaság alapitói sorában foglalt helyet, 100 ftot készpénzben küldvén az igazgatóhoz. — A magyar írók segélyegyletének közelebb tartott választmányi ülésében a január—márczius évnegyedről szóló pénztári jelentés felolvastatva, örömmel tapasztalá az ülés, hogy az egylet vagyona szépen gyarapodik. Új alapítóvá lön a pécsi takarékpénztár, 200 fttal; a homonnai casino pedig azon nyilatkozattal küldött be 12 ft. évdíjat, hogy mihelyt közgyűlést tartania megengedtetik, szintén az alapítók sorába lép. — Az egylet javára rendezendő sorsjáték iránt is remény van nyújtva felsőbb helyről. — Hunfalvy Pál „Magyar nyelvészete“ a mostani VI-dik füzettel, megszűnik, azaz átváltozik az akadémia nyelvtudományi bizottsága közlönyévé, Hunfalvy további szerkesztése s ily czím alatt: „Nyelvtudományi Közlemények.“ Hasonló külterjedelem és még gazdagabb tartalom mellett, ára tetemesen leszáll : 5 ft. 25 krajczárról 3 forintra évenkint, úgy hogy a magyar nyelvnek minden barátja — s ki ne volna az közöttünk! — megszerezheti. — A debreczeni dráma-esőben nem volt köszönet. 31 darabból egy sem vált ki. Pedig szintúgy esett, mégis mind elesett. Szomorú ez eset. — E hó elseje óta megjelenik:,,Virágcsokor.“ Szépirodalmi, művészeti és divatlap a haza hajadonainak. Szerkeszti Flóra. Kiadja Wodianer. Csinos alak és tartalom. — Figyelmeztettük volt a közönséget Guzman Dénes „Posta-zsebkönyvére.“ A munka immár megjelent, s noha sajátkép postakezelők számára van írva, de a nagy közönség is feltalálja benne, amit postai dolgokról tudnia szükséges, s mi által elkerülheti, hogy örökké egy vagy más szabályba ütközzék s a miatt lakoljon postai küldések alkalmával. Kár, hogy a szerző távollévén a nyomtatás helyétől, maga nem javította könyvét; az ily munkáknál mindenek fölött correctség ajánlatos, nevekben, számokban stb. — Ara csak 1 forint.