Szépművészet 4. (1943)
1943 / 12. szám - Művészeti élet
totta ki. A nyári időszakban készült képeken már világosan megfigyelhetjük a táji képzőművészet megtermelésének szándékát. A színes és mozgalmas délvidéki tájat tükröztetik vissza a művész egyéni meglátásain keresztül. Az idősebb művésznemzedék közül Hagyik István képei emelkednek ki. Újabb alkotásai több szabadsággal és bátrabb kivitelezéssel készültek, így például a „Fürdő után44 című nagy női aktja az objektív látás mellett sem nélkülözi az erőt ésa lendületet. Zártság, mélyen csillogó színek, fojtott drámaiság jellemzi a „Kompkötél csavarok 44 c. kis vásznát. Csávosi Sándor három képe mozgalmas, eleven. Színeiben meleg, impresszionisztikus, ecsetkezelése lendületes. Ruzsicska Pál képei a természet színes játékát vetítik elénk a művész sokszor már túlságosan objektív előadásában. A fiatalok közül Petrich Katalin és Szervánszky Jenő alkotásai ragadják meg figyelmünket. Petrich erős grafikai készségét bemutató két rajza nemcsak a művészi meglátást és odaadást sugározzák, hanem a mesterségbeli felkészültséget is. Olajképein még nem tükrözik vissza egyénisége. Hideg színeivel és az olasz primitívekre emlékeztető rajzával és hangulatával „Anya gyermekével 44 c. képe a legjelentősebb. Szervánszky, a mindig kereső és soha nem elégedett művész típusa. Olajképei szerkezeti felépítésükben hibátlanok, míg színekben hidegek, néha tónusszegénynek hatnak. Azonban kétségtelen, hogy egyéni meglátással és kivitelezéssel készültek és alkotójuk előbb-utóbb eljut az egyéni művésznyelv kialakításához. Akvarelljei levegősek, lendületesek, finom színhatásokon épülnek fel. Pandur Lajos olajképei festői megoldásukban figyelemreméltók. Plasztikai megmintázásban, erőteljes és széles ecsetkezelésben, mély és tüzesen csillogó színekben foggant arcképei, különösen „Parasztlegény 44 c. képe — komoly művészember munkája, az elmélyülést és nem a közönségsikert keresi. Veréb Ilonka két pasztellja hamvas, üde, rajzban és színben egyaránt finom. B. Szabó György két gouacht állított ki. A szobrászok közül Baranyi Károly néhány emlékérem vázlatot, valamint az ósziváci országzászló talapzatának fényképfelvételeit állította ki. Az országzászló talapzata színes kerámiából készült és a magyar történelem nagyjait ábrázolja. Művészi megoldásban és kivitelezésben egyedülálló a maga nemében. Tömör, szerkezetileg zárt, kompozícióban világos, áttekinthető. Anyagszerűsége, plasztikai megoldásának keresetlensége komoly és súlyos szobrászegyéniség munkája. A művészek minden elismerést érdemlő munkája a Délvidéki Szépmíves Céh életképességének biztos jele és bizonyítéka annak is, hogy az ország déli végein, a súlyos idők ellenére is él és alkot a magyar szellem. BECSKEREKI SZABÓ GYÖRGY ABONYI-GRANDTNER JENŐ A FŐVÁROS FERENC JÓZSEF-DÍJÁNAK NYERTESE A Székesfőváros a Ferenc József jubileumi díjat, a legnagyobb művészeti díjak egyikét ebben az évben szobrászok számára írta ki. A zsűri döntése a sok kiváló fiatal pályázó közül Abonyi-Grandtner Jenőre esett, aki erre a kitüntetésre mindenkép méltó. Rászolgált kiváló tehetsége, felkészültsége, művészi komolysága alapján. Műveit tökéletes formai tudás, technikai csiszoltság, finom ízlés, elmélyült belső kifejezés jellemzi. A budapesti iparművészeti iskolán tanult, de valójában a nagy reneszánsz mesterek tanítványa, akiket Olaszországban, mint a római magyar Akadémia ösztöndíjasának alkalma volt behatóan tanulmányoznia. Mégsem vált külsőleges, modoros utánzójukká, amitől megóvta erőteljes művészi egyénisége. Viszont a klasszikusok mindenkor érvényes mértéke és pallérozó példája megóvta attól, hogy formátlan kísérletekbe bonyolódjék. Művein a formát sohasem helyettesíti a formátlanság szofizmájával (ami nem egy, époly tehetséges kortársát szédíti plasztikai spekulációkba), s tökéletesen oldja meg a művészet és az ízlés esztétikai egyenletét. Tehetsége, ha nem is kiforratlan, de még további, gazdag fejlődést ígér. Nem könnyed paradoxon, ha azt véljük, hogy bár eddigi művei közül a kisebbek, különösen az arcképszobrok a sikerültebbek, igazi ereje és hivatottsága a monumentális plasztika. Egyik-másik mellszobra (Bakay professzoré például), a formaadás biztonságával és a lelki kifejezés közvetlenségével az újabb magyar portrészobrászat legjobb alkotásai közé tartozik. Első nagyobb művén, az Eskü-téri Klebelsberg-szobron még kiütközik ifjonti tapasztalatlansága: a főalak plasztikaiig ernyedt, kifejezésben tartózkodó, nem mond annyit, amennyire alkalom volna; a mellékalakok nagy szobrászi készségről tanúskodnak ugyan, de túlságosan tapadnak a közismert mintaképekhez. E fogyatékosságukhoz hozzájárul aztán a szobor szerencsétlen elhelyezése, amin a támfal mögé ültetett fákkal próbálnak segíteni. Határozott fejlődést mutat a Rákóczi út 2. sz. ház falán elhelyezett nagyméretű Szent Erzsébet szobra, melynek márvány-változata még sikerültebb. Szívből kívánjuk, hogy mennél több alkalma nyíljék monumentális műveken tehetségének teljes kibontakozására. G. A SZÉKELYFÖLDI MŰVÉSZETI ÉV MŰSORA 1943. XII. 16.—1944. I. 31. MAROSVÁSÁRHELY December 22. 11 óra. A Barabás-céh (Székelyföldi Képzőművészek Szövetsége) gyűjteményes képzőművészeti kiállításának megnyitása a Közművelődés Házában. Nyitva: naponta 9—16 óráig. Zárul: 1944 január 25-én. SEPSISZENTGYÖRGY 1944 január 1. 11 óra. A Gyárfás-kiállítás megnyitása a Székely Nemzeti Múzeumban. Nyitva: naponta 9—16 óráig. Zárul: február 15-én. CSÍKSZEREDA * December 20. ii óra. A Csíki Székely Múzeum kiállításának megnyitása a polgári iskola dísztermében. Nyitva : naponta 9—15 óráig. Zárul: 1944 január 15-én. 1944 január 25-én. ii óra. A Nagy Imre munkáiból rendezett festészeti kiállítás megnyitása a polgári iskola dísztermében. Nyitva: naponta 9—15 óráig. Zárus: február 6-án: 249