Természet 3. (1871)
A csillagok színváltozásáról. Levél Kossuth Lajostól
A csillagok színváltozásáról. LEVÉL*) 1 KOSSUTH JAJOSTOL. Kedves Barátom! Turin. Febr. 21. 1871. Bocsánatot kérek, hogy későn válaszolok. Rémületesen erőt vett rajtam az idegesség. A gondolkozás akkint hatott reám, mintha kalapácscsal vernék agyamat. Aludni nem tudtam. Veszteg maradnom nem lehetett. Mindig futnom kellett mint Ahasverusnak. Pedig én nem űztem el a kereszt terhe alatt roskadozó Krisztust. Inkább én vagyok az elűzött nehéz kereszttel öreg vállamon. Életnek hívják. Nagyon nehéz kereszt. Ily lelki állapotban nem szeret az ember írni. Ugrál az Írótól az újak között. — No de már kissé nyugodtabb vagyok. A kimerülés nyugalma. Tehát megpróbálom az Írást. Talán rajtam is megtörténik a mi Sz.Dénesen, midőn fejével hóna alatt útnak indult. Csak az első lépés volt nehéz. Kezdem oly tárgygyal, a minővel ha foglalkozom akként szokott reám hatni, mint a „brandy and water“ az angolra „Rather refreshing.“ Azt kérdi ön, hallottam-e hogy a Jupiteren színváltozások észleltettek s minek tulajdonítható e tünemény? Bit én nem hallottam felőle. Igaz, a Bureau des Longitu *) Nagy hazánkfiának ezen igen becses levele, a következő sorok kíséretében küldetett be e lap szerkesztőjéhez : Tisztelt szerkesztő úr ! Pest, 1871. Május 2-án. Az ide mellékelt levél egy czikknek köszöni létrejöttét, mely „Változások Jupiter felületén“ czím alatt jelent meg ön becses lapjában a múlt év vége felé. Miután engem is érdekel a csillagászat, és tudván hogy Kossuth Lajos a természettudomány minden ágával, kiválólag pedig a csillagászattal foglalkozik, bátor voltam őt felkérni, közölné velem nézetét ezen igen érdekes tünemény felett. A nagy száműzött szíves volt kérésemnek eleget tenni, mely alkalommal oly gyönyörűen világította meg — az ő csudálatos átlátszó és könnyen érthető modorában — az égitestek színezeteinek okait, hogy én indíttatva érzem magamat engedelmét kikérni a levél közzétételére. A honatya végre szives volt kérésembe beleegyezni és én valódi szolgálatot vélek tenni lapja olvasóinak és azon magasztos ügynek — a természettudománynak — melynek ön oly buzgó, oly bátor zászlóvivője, midőn én ez értekezletet önnek közzététel végett lapjában, ezennel átküldöm. Őszinte tisztelője Mednyánszky Sándor. „Természet“ 1871. 10-dik szám. 10