Természet 6. (1874)
1874 / 21. szám - Morgenstern H. Stefanovits János után: A Tisza vidékének és a bánságnak kiszáritása
Különfélék. A Tisza vidékének és a bánságnak kiszárítása. Előadás, melyet a bécsi cs. kir. földrajzi társaság 1874. ápr. 28-iki gyűlésén tartott V io v o i Stefanovics Ján. Bécs, Gerold Károly fia. (Német nyelven.) Hazánk sorsára és virágzására nézve alig van fontosabb érdek mint az, hogy a Tisza alsó vidékei, melyeknek természeti termékenysége oly kiváló, biztosíttassanak az emberi műveltség részére. Különösen u. n. Tiszaszabályozás óta kétség támad azon, hogy valóban birtoka-e Európa gabonás kamarája a bánság, az embereknek, annyira kockáztatják a folyók áradásai a földműves fáradozásainak eredményét. Elég e tekintetben az utolsó évek szomorú tapasztalataira utalni. A szabályozás által természetes árterétől megfosztott folyónak vizei átszivárognak a gátakon, ha azokat áttörni nem képesek és a föld árja sok mértföldnyi távolságban a folyótól, tönkre teszi a gazda reményeit. Azon haszon, melyet a folyótól közvetlenül nyert földek művelése hoz, elenyészik azon károkhoz képest, melyeket a birzalmuktól megfosztott vizek egyebütt okoznak. A szabályozás elvonta a Tiszától azon területeket, melyekre magas víz idején kiönthette bőségét, minthogy azok a környező vidékeknél alacsonyabban feküdtek, de nem gondoskodott arról, hogy a folyó útjának arányos megrövidítése, tehát a vizek esésének gyarapodása által helyreállítsa az egyensúlyt. A Tisza áradásai, különösen a Körös és a Maros torkolatától kezdve öltenek nagy mérvet. Az előbbinek három ága, melyekhez az Ér és a Berettyó is járul, Erdély nyugati párkányhegységének vizeit gyűjti medrébe; az utóbbi vízkörnyékéhez tartozik a felföldnek fele. Ezen hatalmas vizeknek a nyugati parton nem felel meg egyetlen nagyobb mellékfolyó sem. A Tisza szolnoki könyökétől kezdve, 12000 mfdnyi terület vizei szorítják medrét nyugatra. Ezen nyomást a jobb parton semmi sem ellensúlyozza. Természetes tehát, hogy a Tisza medre, mely távolról sem tartozik a kifejtett medrekhez, folytonosan a jobb part felé szorul. A meder ezen változását elősegíti még a bánságban uralkodó heves délkeleti szél. Ezen tényezők együttes működése végveszélylyel fenyegeti a Tisza jobb partján épült városokat: Csongrádot, Szegedet, Zentát stb. A baj okainak felismerése által Stefanovics ki is akarja mutatni azon eszközöket, melyek a nagy víztömegeknek lassú lefolyása által származó veszélyeket elhárítják. Ezek elsősorban a folyó útjának rövidítése, tehát az esésnek és ennélfogva a gyorsaságnak is nagyobbítása és másodszor a balpart vizei túlnyomóságának megszüntetése természeti eszközökkel. Tényleg annak oka, hogy majd évenként oly terület, mely Magyarországnak 6-od részét képezi, és melynek dús termőfölde a föld legjobb búzáját hozza elő, a vizeknek martaléka lesz, az hogy a Duna szorulatai a vaskapunál, nem engedik az Alpokról és Kárpátokról ömlő nedvesség gyors lefolyását. Plocsánál 700-nyíre, a Kazánnál