Természet 9. (1877)

1877 / 7. szám - Dr. Szontágh Miklós: A szepesi Tátra éghajlata és a havasi levegő befolyása az emberi szervezetre

azokat nagy hó miatt elérhetik), a levegőt mindig melegebbnek érzik, mint lent a völgyben. Ezen tünemény oka — mondja Mauksch tovább— ,abban keresendő, hogy a nap sugarai csak­nem egyenes irányban derékszögben esnek a havasokra, hogy a hely, mely ily módon megvilágíttatik nagy s felette hullámos a sugarak tehát különféle módon töretnek, sokszoroztatnak s igen intensivekké válnak.« Bármennyire is óhajtanak az említett éghajlati viszonyokat körülményesebben szaktételekben kifejezni, úgy azok a jelen vázlat keretébe össze nem foglalhatók, s csak is a legszüksége­sebbre szorítkozhatunk. Új-T­átrafüred évi középhőmérséke +4,4° C. A legmelegebb hónap a június +16'5° C-al, s a leghi­degebb a februáriusi­g’50 közép­hőmérsékkel. Az ingadozások az egyes hónapok közép­hőmérsékélten csekélyek, s a nyári hó­napokban i-7°és 3*2° közt váltakoznak, míg a napi ingadozások reggeli 7 és esti 7 órai időközben 3'9° és 6*40° közt variálnak. A legkisebb hőmérséki különbség májusra, a legnagyobb nyáron július és augusztusra, télen dec­ember és január hónapokra esik. Egészben véve azonban ép oly csekély, mint a havi inga­dozás s a hőmérsék egyformaságát és a túlságos meleg napok ritkaságát bizonyítja. De azért nem szabad elfelednünk, hogy itt átlagos számokról van szó s néha a hőmérsék nagyobb vál­tozásai is mutatkoznak. A hőmérsék maximuma a lefolyt 4 év alatt 27’5° C-t tett ki, s mindössze két ízben állt ily magasan s csak is akkor, midőn Budapesten 34*2° C-ra szállott. Nagy hő­ség Uj-Tátrafüreden soha sincs s még annak mérsékelt melege ellen is menhelyet találnak az erdőben, hol 20° C-nál többet soha sem észleltünk! A hőmérsék minimuma az észlelt időben — 25° C-ot tett ki (1875. deczember havában 3 ízben). Külön­­ben rendszerint 160 és 20° C. közt variál. A tél Uj-Tátrafüreden sok sajátságot mutat fel, s azt a mit Mauksch művéből idéztünk, mi is észleltük, s számokban fel is jegyeztük. Legsajátságosabb s nagy részben rendellenes tüneményeket mutatott fel az ez idei januárius első fele, a­mi­dőn itt (1002 méternyi magasságban) hónak semmi nyoma sem volt, s a nap oly melegen sütött, mint a nyárelő bármely verő­­fényes napján. A napsugarak hókifejtése oly intenzív volt, hogy a hőmérő szabadon a napnak kitéve január 8-ikán 26’5° C-t.

Next