Uránia - Népszerű tudományos folyóirat 6. (1905)

1905 / 12. szám - Krónika

506 javára. Ebből az alkalomból Beöthy Zsolt útmutatása nyo­mán Beregi Oszkár, a Nemzeti Színház tagja bemutatta a régi magyar versirodalom fejlődését Ráskai Leától Arany Jánosig. A bemutatóra nagyszámú közönség jelent meg a színházban s a gazdag műsor elejétől végig mélyen lekötötte a hallgatóság érdeklődését. A műsort Hegedűs Istvánnak színes és költői prológus­a nyitotta meg, a­melyet a szerző maga mondott el lelkes hangon. Utána Beregi lépett a közönség elé, hogy elmondja a műsor első számát: Ráskai Lea feljegyzéseiből „A halál hym­­nusza-1. Ráskai Lea, dömös apácza a XVI. század elejé­ről, valamelyik pestvidéki kolostorban foglalkozott köny­vek másolásával, öt kódexben maradtak fenn feljegyzései, a­melyek között „A halál hymnusa“ is foglaltatik. A közönséget teljesen megkapta ez a hymnus, ez a csodá­latos imádsága egy nyugodtan meghalni készülőnek. „Megyek meghalni, jól megyek meghalni"- mondja több­ször is a hymnus folyamán s a Beregi Oszkár czizellált visszaadásában a hymnusnak egyetlen szépsége sem ment veszendőbe, annak minden lehangoló és megvigasz­taló árnyalata örökre a közönség szivébe vésődött. Ráskai Lea után Tinódy Lantos Sebestyént ismertette Beregi s elszavalta tőle „Szondy elesté“-t. Majd Balassa Bálint következett s e végtelen érzékeny, sokat szenvedett, sokat szeretett és lobbanékony természetű lyrai költőnknek egyik legszebb költeményét, kedveséhez írt búcsúénekét sza­valta el, s a költeményben lüktető hangot, a költőnek bánatos érzéseit minden rezgésükben át tudta éreztetni a közönséggel. Már ekkor meggyőződött mindenki arról, hogy Beregi Oszkár a magára vállalt feladatnak teljes magaslatán áll; egyszerű, de friss eszközökkel dolgo­zott. Nem tudjuk, hogy sokáig és sokat készült-e erre az irodalmi estélyre ? Mi azt a benyomást nyertük, hogy ily gondos és megkapó interpretálásra csak az képes, a­ki tárgyával szorosan összeforrt, a­ki maga is költői hangulatokat ápol szívében. A műsor első részében még előadásra került Rimai Jánosnak, gróf Zrínyi Miklósnak és Gyöngyössi István­nak egy-egy költeménye. Gróf Zrínyi Miklósnak „A feszületre“ czímű költeménye, melyet a közönség kevésbbé ismert, mély hatást tett. Gyöngyössi­nek „Zrínyi Ilona szépségei­t dicsérő versezete pedig élénk tetszést keltett. A műsor második részében Csokonai Vitéz Mihályt, Kisfaludy Sándort, Berzsenyi Dánielt, Kölcsey Ferenczet, Kisfaludy Károlyt, Czuczor Gergelyt, Bajza Józsefet, báró Eötvös Józsefet és Vörösmarty Mihályt ismertette az előadó művész; ez a rész az 1773. évtől az 1855. évig terjedő irodalmi időszak képe volt. Benne van ebben a korban Csokonai Vitéz Mihálynak mókás, pajzán, kalandos, bohém egyénisége, Kisfaludy Sándor szerelem­ittas, classicus lelke, Berzsenyi Dániel kétségbeeső, hazáját imádó szive, Kölcsey Ferencz áhítata, vallásos szerelme, Czuczor Gergely „fegyvercsörtetés“-e, Kis­faludy Károly Aurorájának elegancziája, Bajza József kritikai elméje, báró Eötvös József philosophusi elmé­lyedése és végül Vörösmarty Mihály zengő magyarsága. Nehéz­­ volt mindezt néhány kiválogatott költeményben bemutatni. Beregi ügyességére és költői ítélőképességére vall, hogy e nehézséget mégis le tudta győzni. A felsorolt költők legkiválóbb és legjellemzőbb műveiből állította össze műsorának második részét s minden tekintetben szemlélhetővé, átérezhetővé tudta tenni azt, hogy e kor­szak irodalmi­ gazdagsága nemcsak a költői művek számában imponáló, hanem hogy e gazdagságnak for­ráserei az igazi költői ihlet isteni talajából éltek. Az e részben bemutatott költemények közül igen jól sikerült előadnia Kisfaludy Sándortól a „Gyónó grófné“-t, báró Eötvös Józsefnek „Újszülött gyermek halálára“ cz. rövid kis költeményét és Vörösmarty Mihálytól „A vén czigány“-t. Főleg az utóbbival aratott tapsokban dús elismerést. A műsor harmadik részében Petőfi Sándort, Tompa Mihályt és Arany Jánost mutatta be. Ebben a részben, az előadandó költemények kiválasztásában már némi hiányosság mutatkozott. Azonban Beregi ebben a rész­ben is elsőrangú előadónak bizonyult; mindvégig lekö­tötte közönségét, habár az idő már csaknem éjfélre járt. Vállalkozásával a legszebb sikert aratta s egy szép babérkoszorút. Meg kell még emlékeznünk Bondy Nelly úrhölgyről és Pajor Ödön úrról. Bondy kisasszony kellemes hangon énekelte el a műsor második részében Kisfaludy Károly­­nak „Egy szó“ czímű s Them Károlytól megzenésített költeményét és a harmadik részben Arany Jánosnak „Mátyás anyja” czimű s Mosonyi M.-től megzenésített költeményét. Pajor Ödön úr gazdag hanganyaggal, hatás­sal énekelt el néhányat Tinódy dalaiból. Közreműködött még az „Ébredésu dalkör igen szépen előadott kurucz dalokkal, népdalokkal s egy záró „Honfidal“-­al. Az Irodalmi estét megismételték. Folyóiratunknak nagy örömére szolgál beszámolni erről a rendkívül érdekes és tanulságos „est“-ről, a­mely a nagy számban jelen volt ifjúságra megtermékenyítőleg hatott. Szeretnék, ha Beregi után találtatnék valaki, a­ki egy hasonló „Irodalmi est“ keretében megismertetné velünk az Arany János utáni költői nemzedék kiválóbbjait. Dr. K E. Az Uránia vidéki működése. Október és november havában újult erővel indultak meg a vidéki felolvasások. Tömegesen érkeztek megrendelések úgy régi felolvasóink­tól, valamint újabb jelentkezőktől is. És ha képsorozataink korlátlan számban állanának rendelkezésre, már most is meglepő nagy forgalmat mutathatnánk ki, mert gyakran megesik, hogy ugyanazt a felolvasást egyszerre tizen is kérik, holott az egyesület eddigelé legfeljebb 4-5 pél­dányban küldheti szét és csak később gondoskodhatik az egyes népszerűbb felolvasások képsorozatainak további szaporításáról. Így is elértük, hogy már most, a felol­vasó évszak elején, az elmúlt két hónapban 30 meg­rendelőnek küldhettünk összesen 70 felolvasást. Meg kell még említenünk azt az örvendetes tapasztalatot, hogy állandó megrendelőink közül többen saját maguk látják el magukat vetítőkészülékekkel, leginkább az egyesületek, sőt több helyen egyenesen erre a czélra egyesületek alakulnak, melyek az Uránia czím felvételének megen­gedéséért hozzánk fordulnak. A felolvasók névsora a következő: Siposs Jenő tanító (Szirák), Pompeji. Blaskovics Ferencz gazd. egyl. e. (Temesvár), Állat­egészség, Állattenyésztés, Alduna, Gyümölcs, Tátra. Wosinszky Mór apátplébános (Szegszárd), Közép- Európa, Tátra. Unghváry Ede magyarosító k. e. (Sztropkó), Tátra, Buda­pest, Alduna, Tüdővész, Zrínyi, Közép-Európa, Madách. Veres Árpád tanár (Zenta), Madách, Állattenyésztés, Alföld. Dózsa Imre tanár (Pancsova, Tüdővész, Fogak. Hatvan Ferencz turista e. e. (Sopron), Alduna. Szontagh Aranka felolv. e. e. (Csetnek), Ősember. Szabó Béla polg. isk. igazg. (Ujszent-Anna), Közép- Európa, Pompeji, Budapest. Ajtay Gyula polg. isk. igazg. (Szeged), Tüdővész. „ „ „ „ „ (Hódmező-Vásárhely), Ősember.

Next