A Zene 20. (1939)

1939 / 6. szám - Események a hangversenyéletből (Magyar bemutatók a "Turul" zenekar hangversenyén)

121 A ZENE Budapesten is jártak) és a »Kilven Kuoro«, mely utóbbi vezetője , Vainö Pesola nevéhez fűződik. Kodály »Psalmus Hungaricus«-ának magyar nyelvű előadása Helsinkiben. Pesola kitűnően beszél magyarul és élénk figyelemmel kíséri a magyar zenei életet. Ez a két vezető kórus és a Svéd Oratóriumkórus (vez. Ben Carlsson) évente többször zenekari estet ad, ahol Bach és Händel műveit szólaltatják meg. Férfikarok közül az egyetemi énekkar , Ylioppilas­­kunnan Laulajat és a Muntra Musikanten sok sikert arattak külföldön is. A zenei élet igen élénk, majdnem naponta van hangverseny, túlnyomórészt hazai művészek közreműködésével. A közönség szívesen és sűrűn jár hang­versenyre, szereti és támogatja a jó zenét és zenészt. Különleges események, így a magyar Palestrina-kórus hangversenye is, a Messuhalliban zajlanak le, ahol 7000 ember számára van férőhely. A nemzeti opera és a Konservatorium a finn nemzeti szellemet ápolják. A finn állam még csak 20 esztendeje önálló, de sokat áldoz kulturális és művészeti célokra. Kiváló zeneszerzőinek — és­pedig a tehetséges fiataloknak is — állami támogatást nyújt. A finnek művé­­szetszeretetét és a zenekultúra áldozatkész támogatását jó lenne a testvér­nemzettől nekünk is megtanulni. Ha mi is úgy számontartanánk, megbecsül­nénk és támogatnánk tehetséges fiataljainkat, Magyarország kétségtelenül a zenei világ vezetője lehetne. ESEMÉNYEK A HANGVERSENYEIDBŐL. MAGYAR BEMUTATÓK A »TURUL« ZEnEKAR HANGVERSENYÉN. A Turul Szépmíves hangversenyzenekar december 15.-i estjét két magyar újdonság bemutatása és egy magyar kompozíció felújítása tette a magyar zenei élet eseményévé. A bemutatott újdonságok : Ottó Ferenc »Három imádságom« című zenekari dala (szövegét Pintér Ferenc írta, Máthé Jolán énekelte) és Viski János » Magyar tánc« című kompozíciója ; a felújítás pedig Ádám Jenő »Dominica-szvit«-jének két utolsó tétele volt. Ottó Ferenc zenekari dala nem zenekar-kíséretes dal, hanem a magán­ének és zenekar egyenlő felekként lépnek fel benne. A zenekar ötletes és színes kár, hogy kissé túlterhelt s ezáltal az énekszólam rovására megy. Ez azonban csak a fiatalság jele, amely szereti az ötletek halmozását s még nem tanulta meg, hogy a művészi egységesség kedvéért sokszor sok mindenről le kell mondani a komponistának. Az énekszólam kiváló értéke annak magyar lelke és keresetlen, őszinte szövése. A közönség nagyon melegen fogadta a tehet­séges fiatal komponista hangulatos művét. Nagy érdeklődéssel várjuk a »Julia szép leány« című operájának közeli bemutatását. Viski János »hepehupás vén Szilágyságban« élő fiatal magyar zene­szerző, Kodály növendéke volt. A Székesfővárosi Zenekar egyik tavalyi hangversenyén tűnt fel »Szimfonikus szvit« című kompozíciójával. Ez a mű azóta többször ment és az idei filharmonikus műsoron is szerepel. Ezért kíváncsian vártuk új művét a »Magyar tánc«-ot, mely megerősítette a tehet­ségébe vetett hitünket. A rövid, nemesen egyszerű, kitűnően hangszerelt és teljesen kiforrott stílusú kompozíció osztatlan lelkesedést váltott ki a közönségből. Hasonló fogadtatásra talált Ádám Jenő »Dominica szvit«-je is. Külö­nösen az utolsó tétel ,volt gyújtó hatással a közönségre. Kár, hogy csak töre­dékesen hallottuk. Ádám szvitjének óriási sikere megdönthetetlenül bebizo­nyította, hogy a magyar népzenéből kifejlődött műzene immár lelki szükséglete

Next