A Zene 24. (1942)
1943 / 7. szám - Horusitzky Zoltán: Kodály Zoltán életútja (Folytatás)
100 HORUSITZKY ZOLTÁN: KODÁLY ZOLTÁN ÉLETÚTJA V. Kodály Zoltán életének ötödik tizede minden vonalon való beérkezés. Felérkezés a csúcsra, ahonnan egyaránt fenséges kilátás nyílik az élet világára és az ég végtelensége felé. Kodály művészete elmondja, amit lát. Az egyik nagy beérkezést műveinek kiadása jelenti. Eddig csak szórványosan jelent meg egy-egy alkotása. 1921-től a bécsi Universal a kiadója. Sajnos, magyar kiadó nem akadt, pedig nem lett volna üzletnek sem rossz a Kodály-művek kiadása. Kodály alkotásai megjelentek és megismerhette őket a művelt világ. Rövidesen meg is ismerte. Az 1921-es év még több vonatkozásban fordulópontot jelent. Ekkor mutatják be Filharmonikusaink a Két ének-et. Sajnos, ötévi késéssel. Még Kodály Zoltánnak is ki kellett böjtölni, amíg az ország első zenekara műsorára tűzte egy alkotását. A Két ének-et ugyanis 1916-ban fejezte be szerzője. 1921-ben tért vissza Kodály kétéves szabadsága után a Zeneakadémia zeneszerzési katedrájához. Az ezt követő évek alatt nevelte mindazokat a zeneszerzőket, akik eszméinek terjesztői, művészetének követői, munkájának segítői lettek. Tudta, ha át akarja formálni a magyar közízlést, ha általánossá akarja tenni a nemzeti zeneművészetet, ha munkájának folytatását kívánja, ha valósággá akarja változtatni a lelkiségben egységes Magyarország álomképét, akkor kellenek tanítványok, jól képzett, európai és egyben magyar kultúrájú tanítványok. Mert Kodály ezt akarja. Világosan kibontakozik hatalmas elgondolása: feltárni a magijai népdalt, ezáltal megismerni az örök magyarság lelki összetevőit; a népdalok szellemében nemzeti zeneművészetet építeni; a népdalok közkinccsé tételével, a zenekultúra, általánossá tevésével és színvonalának felemelésével, valamint a nemzeti zeneművészeten keresztül megteremteni a magyar lelki egységet és végső fokon ezáltal biztosítani Magyarország jövőjét. 1921-ben száll síkra a magyar művészetért először Kodály a külföldi folyóiratok hasábjain. Nagy kortársának Bartók Bélának művészetét magyarázza először Németországnak és Franciaországnak (Musikblätter des Anbruch-ban és a Revue Musicale-ban). Az 1921-es év még egy szempontból nevezetes. Ekkor jelent meg Kodály és Bartók népdalgyűjtésének első összefoglaló műve, az Erdélyi Magyarság „Népdalok“ c. kötetében. 150 erdélyi népdalt mint tükröt tartott Kodály és Bartók ebben a könyvben a magyarság elé, hogy tekintsen bele és ismerje meg önmagát. Az alkotóművész azonban két évig hallgat. A csúcsra érkezés pihenést is jelent. Kodály két évig pihen és energiát gyűjt. Vájjon lelkében már ott zsongtak-e a közeljövőben megszülető nagy zeneművek hangjai? Valószínűleg igen! Talán éppen ezért pihen, mert tudja mi előtt áll. Nagy lélegzetet vesz élete hegycsúcsán, teleszívja magát a végtelenség levegőjével, hogy aztán elénekelje a magyarság Istenhez szálló imáját, a Psalmus Ilungaricus-t. A ZENE