A Zene 24. (1942)
1942 / 3. szám - Horusitzky Zoltán: Kodály Zoltán életútja
A ZENE HORUSITZKY ZOLTÁN: KODÁLY ZOLTÁN ÉLETÚTJA A nagy alkotók életét nem lehet csak eseményekkel és adatokkal felvázolni. Az események sokszor igen hétköznapi életet tükröznek, vagy csak mint a bőr az élő szervezeten, úgy fedik az igazi, belső életet. Sokszor ugyan a külső élet is mozgalmas, szenzációs, de még akkor is ez a külső mozgás nyugalom a belsőhöz képest. A művész igazi élete a lélek világában zajlik. Ez az élet küzdelem: Dávidok küzdelme a Góliáttal, a sorssal, amely a legkülönbözőbb alakban áll a művész útjába. Beethovent, a zene legnagyobb mágusát süketséggel sújtotta a sors, más ellen pedig a közszellem alakjában áll ki kérlelhetetlen viadalra. Azok a szenvedések, amelyek ezekkel a küzdelmekkel járnak, fölülmúlják az átlagos emberi szenvedéseket. De a győzelmek okozta öröm is fölülmúl minden más örömöt. A művész élete ez a lelki élet, amely az öröm és szenvedés végletei között viharzik. Kodály élete is ilyen. Külső események nem teszik regényesen gazdaggá. A belsők annál inkább. Szakadatlan küzdelem az új zene és az új magyar zene diadaláért. Kettős harc: előre törni és védekezni a hátbatámadók ellen. Új zenét adni az emberiségnek! Ifjú életre ruganyosítani az utóromantikában elfáradt zeneművészetet! A klasszikus zene szétfeszített abroncsait összeforrasztani! És mindemellett: magyar zenét teremteni! Magyart, mely lényegében, lelki mélységeiben magyar f Újat, mely egyúttal ősi, vagyis teljes, összefogói Magyar nemzeti, sőt faji zeneművészetet, mely kvintesszenciája a magyarság lelki arculatának! Kövessük végig azt a küzdelmet, mely végül a magyar jövőért folyó harc arcvonalává szélesedett ki. ' • • II. Kodály gyermekkora, ifjúkora nagy előkészület a későbbi küzdelemre. Ebben eleinte a sors is segítette: olyan zenei légkörrel ajándékozta meg a szülői házban, amilyen kevésnek jut osztályrészül. Édesapja, Frigyes, vasúti forgalmi tiszt, de emellett kitűnő hegedűs. Rajongója a klasszikus kamarazenének. Már Kecskeméten, ahol Kodály született 1882 december 16-án, vonósnégyest toboroz és szabad idejében Haydn kvartettjeit játssza társaival. Feleségével is gyakran szonátázik. Kodály tehát már bölcsőjében sok és jó zenét hall. Kétségtelen, hogy ezek a tudatalatti élmények nagy befolyással lehettek a gyermek lelkének alakulására. A család csakhamar Szobra kerül. Kodály számára ez nem jelent változást: ő továbbra is Haydn és Mozart muzsikájának világában él. És ugyanilyen élet zajlik körülötte Galántán is, ahová hároméves korában dobja őket a sors. Ebben a magyar, német és tót lakosságú pozsonymegyei kisközségben járja végig az elemi iskola osztályait. Muzsikálni még nem tanul. De már ekkor megmutatja, hogy küzdelemre született. Magától fejti meg a zongora titkait. Legnagyobb öröme, ha a zongorán fantáziálgathat. Tízéves Kodály Zoltán, amikor családja Nagyszombatra költözik, ahol apja állomásfőnök lesz. Itt járja ki az érseki gimnázium nyolc osztá sa