A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 18. KÖTET (1956)

18. kötet/ 1-4. szám - MOSONYI EMIL: Vásárhelyi Pál emléke

VÁSÁRHELYI PÁL EMLÉKE 243 De vessünk néhány pillantást az előzményekre és arra a társadalmi környezetre is, amelyben a terv megszületett és valóra vált, hogy a maga tel­jességében bontakozzék ki előttünk Széchenyi és Vásárhelyi nagysága és műveik jelentősége az utókor számára. A Tisza-szabályozás szükségességét már 1784-ben felvetette Szinnyei Merse Jenő. A Tisza rendszeres tanulmányozása azoktól az összefüggő térképezési és vízrajzi felvételektől számítható, amelyek 1833-ban Lányi Sámuel vezetésével kezdődtek, s amelyek készítésének legfőbb irányítá­sát később maga Vásárhelyi Pál vette a kezébe. A Tiszáról készült ún. Vásárhelyi­féle felvételek akkoriban a külföld elismerését is kivívták szakszerűségük, pontosságuk és olyan átfogó adatszolgáltató jellegük miatt, amilyenre akkor még világszerte is kevés példa volt. Amikor Széchenyi Istvánt a helytartótanács közlekedésügyi osztályának főnökévé kinevezték, megkezdette országos agitációját a Tisza-szabályozás megvalósítása érdekében, majd ugyane célból kiadta »Eszmetöredékek a Tisza­völgy rendezéséről« című dolgozatát. Csak az tudja kellőképpen értékelni Széchenyi munkáját, s annak rövid néhány hónap alatt elért eredményeit, aki ismeri az akkori megyei életnek az önkormányzatból fakadó számos visszás­ságát, s a sok kiváltsággal rendelkező birtokosok önzését. Minthogy az egész Tiszavölgy 22 törvényhatósághoz tartozott, nyilvánvaló, hogy a sok egymással ütköző egyéni érdek miatt nehéz feladat volt az erőket az országos cél érde­kében egyesíteni. Érdemes lesz kissé időzni Vásárhelyi Pál Tisza-szabályozási terveinél, nemcsak azért, mert élete munkásságát ezek koronázzák, hanem azért is, mert a tervekkel kapcsolatban számos téves nézet terjedt el. Sokan nem tudták, hogy Vásárhelyi kevéssel halála előtt egy második, sokkal teljesebb elgondolást is kidolgozott, s mivel első terve Tiszaújlaktól csak Tiszafüredig ad javaslatot a szabályozásra, utódai közül sokan csonkának minősítették a tervét. Ezt a tévhitet teljesen eloszlatja második terve, amelyet 1846. március 25-i kelettel írt alá Vásárhelyi Pál. E második terv eredetije a háborúig még megvolt, de különös módon sohasem ismertették ezt az átfogó munkát a szakírók. Csupán a »Tisza hajdan és most« c. kiadvány idéz egyes fejezeteket belőle.* E hely nem alkalmas a terv ismertetésére, de engedjék meg, hogy leg­alább néhány fontos adatra és szempontra rámutassak a kezemben levő teljes Vásárhelyi-terv alapján, hogy tisztázhassunk néhány meggyökeresedett félre­értést a tervvel kapcsolatban. 1. Az első megállapításunk az lehet, hogy ez valóban teljes Tisza-szabá­lyozási terv, mert a folyó torkolatáig összefoglalja a teendőket. 2. A terv nem vázlatos javaslat, hanem olyan bőséges adatanyagot tartal­maz, hogy kivitelre közvetlen alkalmas. Leghelyesebb, ha HERRICH KÁROLY­ * A tervnek egykorú másolati példányát Ihrig Dénes és Károlyi Zsigmond kortársak voltak szívesek rendelkezésemre bocsátani. Erről a tervről az első és egyben az egyetlen teljes ismertetést Botár Imre főmérnök adta a Magyar Tudományos Akadémiához a közel­múltban benyújtott és pályadíjat nyert dolgozatában.

Next