A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 50. KÖTET (1975)
50. kötet / 1-2. szám - A Műszaki Tudományok Osztálya közgyűlési osztályülésének előadásai a MTA fennállásának 150 éves jubileuma alkalmából 1975. május 8-án - BOGÁRDI JÁNOS: Széchenyi szerepe a hazai műszaki fejlődésben
SZÉCHENYI SZEREPE 133 milyen kedvezőtlen volt a Tiszavölgy lakosságának élet- és vagyonbiztonsága, hanem arra is, hogy a hónapokig tartó árvizek lehetetlenné tették a mezőgazdasági termelést, sőt a közlekedés tartós korlátozásával a kulturális haladást is megbénították. A reformkorban nagyrészt SZÉCHENYI hatására a meginduló vízügyi műszaki tevékenység során csak az 1840-es években kerülhetett újra napirendre a Tisza-völgy rendezése, amely nemcsak hazai, hanem európai szempontból is páratlan méretű vállalkozás volt. A munka eredményeként az ország lényegesen nagyobb területet nyert, mint Hollandia ármentesített területe volt. A Tisza-völgy felmérése aránylag rövid idő alatt befejeződött, jól haladt a tervezés munkája is, a kivitelezésre pedig rendelkezésre állott a megfelelő mérnöki kar, VÁSÁRHELYI Pállal az élen. Hiányzott azonban az európai viszonylatban is egyedülálló méretű , gazdasági-műszaki feladat megoldására alkalmas szervezet, jogi szabályozás, anyagi fedezet. Ezért vállalta el SZÉCHENYI A „Közlekedési Bizottmány" elnökségét és a királyi biztosságot, hogy mindezeket a feltételeket megteremtse. A Tiszavölgyi Társulat megszervezése érdekében 1845 őszén VÁSÁRHELYivel bejárta az Alsó- és Közép-Tiszát és így közvetlenül megismerkedhetett a valósággal, a vidék súlyos helyzetével. Realitásának, kiváló műszaki érzékének köszönhető, hogy felismerte: a munkálatokat, a szabályozást, a rendezést az egész Tiszára, sőt az egész Tiszavölgyre ki kell terjeszteni. Jól látta, hogy a hatalmas, országos érdekű feladat megoldásában nem támaszkodhat a megyékre, a földbirtokosokra és az öncélúan politizálgató országgyűlésre. Az aldunai tapasztalatok megmutatták, hogy a kormányra sem. A kivezető utat a társulati formában látta. Eddigi közéleti tevékenysége után a Tisza-vögy komplex rendezésében találta meg azt az eszközt, amely a leghatásosabban szolgálhatja a kívánt cél elérését, az ország gazdasági-műszaki haladását, egész Magyarország fejlődését. ... . . A Tiszavölgy szabályozásának fogalmába nemcsak a Tisza, hanem a vele közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban levő folyók és általuk okozott mocsárak és kiöntések rendezését, korlátozását, illetőleg lecsapolását, nemkülönben az egész tiszavölgyi vízszerkezetnek bárminemű hasznosítását is belefoglaljuk . . ." írja többek között az 1846-ban megjelent Szerződvényben. Mivel egy egész országrész természeti viszonyainak átalakításáról volt szó, hangsúlyozta, hogy a feladat megoldásában nem lehet és nem szabad „vidéki körülmények és szokások szerint foltot foltra rakni és így javítgatni." A helyi érdekeken és a pillanatnyi szempontokon felülemelkedve országos és több évtizedes távlatokban kell vizsgálni a teendőket. Nem lehet eléggé hangsúlyozni azt a nagy szerepet, amelyet SZÉCHENYI a programban az öntözésnek szánt. A vizek kártételei ellen védekezést csak a vízrendezés első lépésének tekintette. „A Tisza-szabályozás első részét, t. i. a védmunkálatokat kivinni . . ." 9* Műszaki Tudomány 50, 1975