MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 17. ÉVFOLYAM (1968)

1968 / 1-2. sz. - KUTATÁS - KATONA IMRE: A herendi porcelángyártás előzményei és kezdetei

megérdemelt volna. Fischer is érezte, hogy Hereiül csak azzal válhat a nagy nyugat-európai és cseh gyárak méltó versenytársává, ha nem az ezek által használt, hanem a hazai földből nyert alapanyagot használja fel készít­ményei céljaira. Ezért hangoztatta, — minden reali­tással ellentében —, hogy készítményeihez hazai alap­anyagokat használ. Továbbra is kérdés kettőjük viszony­latában, h­ogy a herendi gyár létrehozásában szerepük, jelentőségük miben különbözött egymásétól, a feltaláló elérte-e célját, vagy csak pusztán a lehetőség megcsa­lantásával és állandó ébrentartásával ösztönözte arra a vállalkozót, hogy meglássa és felismerje a gyáralapí­tás lehetőségét, szükségességét. És fordítva: a vállalkozó mohósága és a feltalálóval szembeni érzéktelensége idéz­te-e elő azt a furcsa, paradox helyzetet, h­ogy a gyárat létrehozó szándékok és gondolatok megvalósulását objektív okok tették a fentiekhez hasonlóvá. Ezek olyan további kérdések, melyekre csak a következő évek kuta­tásai adhatnak választ. Annyi azonban bizonyos, hogy " Az állatokat Nagybákai Péter bocsátotta rendelkezésemre. -­lia Bálint Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Akad. Kiad. b­p. 1964. 306 — 308. 1. A német telepesek szétszéledése után 1718-ban a földesúr Szabó János szabadosnak adja ki betelepítésre. 20 gazdát kell telepítenie a privilégiumban foglalt feltételek mellett. Ekkor szállják meg Besztercebánya kör­nyékéről, valamint Pozsony és Nyitra megyéből érkező szlovák jövevények. Az 1760. évi szerződés h­atálytalanítja az újtelepesek kontraktusaiban előírt kilenced fizetési kötelezettségeit. Ennek ha­tására újabb szlovák jövevényekkel töltődik fel a község. 3 Tasnádiné Marik Klára: A XIX. századi magyar keramika néh­ány problémája. Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei III —IV. (1959) 187. 1.­­ Vályi András: Magyarországnak leírása. Budán 1799. II. 162. Révhelyi Iilemér: A tatai Majolika története, Bp. 1941. 6 Tasnádiné : i. m. 188. 1. 7 Mihalik Sándor: Stingl Vince herendi kerámiaműhelye. A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei. 1. (1963) 221 229. 1. — Molnár László: A Herendi Porcelángyár a reformkorban. A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963) 231-243. 1. 8 Iparművészeti Múzeum K­. 53. 112. 1. 9 Ruzicska Ilona: A herendi parcellán. Bp. 1938. 73 — 75. 1. 10 Világ 1841. február 13. II Mihalik Sándor: A városlődi régi kerámia. Folia Archeologia 1955. (VII.) 193-211. 1. 13 Molnár : i. m. 13 Pesti Hírlap 1842. február 3. 80 — 81.1. (114. sz.) Az egyébként érdekes, és mindeddig nem ismert tudósítást, szóról-szóra közzé­tesszük: Herend Veszprém megyei helység közelében már ezelőtt 14 évvel porczellán-anyag fedeztetett föl,­­s azóta szüntelen tétettek kísérletek porczellán készítésére, de ezek 11 év lefolyta alatt csak tökéletlen sárga szürke színű idomtalan és hólyagos anyagú készít­ményekre vezetett. N­a tekintetbe vesszük, hogy itt egy földnem magában a­ helységben, két jegedék kőnem­ innét egy óra negyed­nyire, más két anyagnem egy órányira, továbbá egy más földnem ismét Fejér-bányavirág pedig Vas és Soprony megyékben találkozik; h­a tekintetbe veszszük, hogy itt a' tűzifának, melly e' műterméknél főkép szükséges, ölét 5 vfton vehetni, 's hogy az építési szereket szintén nagyon jutányos áron kaphatni, például 1000 d táglát 9 vfton, egy mérő meszet 24 vízon; ha továbbá, egy itteni gyárnak hasznait felhozni akarván, nem feledjük, hogy kies tájon 's hazánk egyik legélénkebb országútja melletti fekvésénél fogva helyben is tetemes áru­kelésre számithat;­­s egyéb kedvező körülményeket nem is említünk; valóban sajnos lenne, ha mi mind­ezek mellett mégis, más országok példájára, m­ellyek porczellán-készitésre szinte csak nyersanyaggal bírnak, e­ részben kielégítő készítményeket nem volnánk képesek előállítani. — A természet dús ugyan adományok­ban, 's bőségszarvát mindenütt kiönté felettünk; de ezek sehol sem élvezhetők azonnal; 's ez által csak javunkat kívánta, mert munkás­ság- és szorgalomra serkent bennünket; a' nyers anyagot, mellyet nyújt, munkás kezeknek kell megtisztítani, s feszített erőnek meg­vizsgálni, felhívni a' találékony észt, hogy a' másunnan szerzett anyagot szinte alkalmassá tegye, s mindkettőt összekösse, mert csak igy élvezhetjük azon örömöt, hogy a' kemény kő egy, tarka szik­ekkel s arannyal ékesített átlátszó edénnyé változzék, 's a természettől vett szikrát adó keménységét ismét visszanyerje. Az olvasztókemencének, melly a' kődarabot hiány és folt nélkül kiadja, még a szinek jóságát, a' festés tisztaságát 's a simitókemencze pontos és el nem mulasztható szemmeltartás által elérthető igazi kiégeté­sét kell bevárnia; ez ismét úgy a' munkásoknál, mint az edény­a herendi gyár Fischer első éveiben ugyanúgy mint Stingl alatt — a bécsi gyár készítményeit tekintette közvetlen példaképének. A bécsi biedermeier világát és formai reminiscenciáit sejtető, érzékeltető első herendi készítmények ennek a koncepciónak porcelánba mere­vedett kifejezés. A gyár 1840. július 28-a előtti készítményei közül sajnos egyetlen hiteles példány sem maradt ránk. A gyár nagy 1843-as égése miatt a korai évek készítményeinek nagy része megsemmisült. Ezért a következő évektől sem várhatunk meglepő eredményeket. Pedig ezeknek a későbbiekkel való egybevetéséből világosan kiderülne, mi történt Herenden 1839 tavasza és 1840. július 28-a között. Akárhogy is történt, a herendi porcelán életképes­nek bizonyult. Készítményei iránt mindmáig nagy az érdeklődés hazánkban és Európa-szerte a gyűjtők és a közönség széles rétegeiben. Katona Imre darabokban s ezekhez szükséges minták 's tokokban szigorú pon­tosságot kiván, valamint az anyagok kellő keverésében ismét a malmok pontos működése, ezt pedig a' kölyvé föltételezi, mi ismét a' hengerétől 's az iszapok elégséges felolvasztásától függ; mind­ezeket pedig az építés pontos minőségének és még sok egyéb ismere­tek é­­s készületeknek kell megelőzni. Igen természetes tehát, hogy a megye rendeinek éveken át táplált és mindig élénkebbé vált azon óhajtása, miszerint egy porczellángyár létrejöttét szerették volna szemlélni, gyakorlati ismeretekkel 's­­a szükséges segédmó­dokkal biró egyed hiánya miatt sokáig nem teljesült.­­ A' mostani tulajdonos Fischer Móricz Tatából három év óta a' legnagyobb nehézségeket legyőzve, tetemes adatok mellett nagy költséggel felépíté a­ jelenleg itt létező porczellángyárt, tágas épületében egy úgynevezett kármás szász kemenczével, hol az épület folytonos nagyobbításán kívül még két kemencze nem sokára be fog vezetetni. A gyárában valódi porczellánedényt készít, melly valamint kitűnő tűz edzettsége, átlátszósága és tartósságára nézve e' nemű külföldi készítményeknek mit sem enged: ugy szépsége, külső alakja 's tiszta fehérségére nézve is megfelel a műértők kivonatainak; készíti továbbá a tűzbiztos téglák azon nemét is, mellyek a' legújabb italinka sz. eff. készületeknél Magyarországban a' leg­jobb sikerrel alkalmaz­tatnak, holott ezeket előbb Bécsből kellett hozatni, ... — Ki most, a gyárt­ás készítményeit megtekinti, látja mikint ott közönséges munkásoknak kiknek legnagyobb része helybeli lakásokból áll, egész esztendőn át foglalatosság ajánlkozik, mi által nem csak mindennapi kenyereket megkereshetik, hanem egyszersmind al­kalmunk van gyermekeiket az ipar egyik legjelesebb ágára találtat­hatni,­­s abban kiképeztethetni, mikint ott az úgynevezett gyár­művészek és festészek stb. értelmességének kifejtéséről olvasó­egyesü­let alapítása által, melly egyébiránt a' lelkészeket 's a' kör­nyék műveltebb osztályaihoz tartozó más egyedeket is tagjai közt számlálja, gondoskodva van, 's ezeken kivül még több más intézke­déseket is figyelemre méltat, az meg fog győződni, h­ogy a­ vállalkozó nem csupán haszonérdekből, hanem, Veszprém megye rendes, kü­lönösen pedig közösen tisztelt Zsoldos Ignácz úr által buzdítva, nemzeti buzgó ügyekezetből indult ki; minthogy pedig illy költséges vállalat egyedül készítményeinek elkelése által tarthatja fen magát, teljes bizodalommal reméli, a' vállalkozó, hogy a' tisztelt közönség iránta részvéttel viseltetni, 's Magyarorszá­g első tökéletes porczel­lánkészítményeire nézve nemzeti buzgalmat elnézéssel párosítani fogja. " Tasnádiné, i. m. 190­­1. 15 Jelenkor 1842. 18 Természettan az alkalmazott m­athesissel egyesülve. A haladás jelen lépcsője szerint nyilvános tanításaira szintúgy, mint magányos tanulásra kézikönyvül dolgozta Tarczy Lajos, magyar t. t. lev. tag. 's a' pápai ref. főiskolában természettan 's természetrajz professzora. I. köt. Pápán, a' ref. főiskola' betűivel, Szilárdy Károly által 1838 n8v. Ism. Figyelmező, 1840. 13. sz. I. 57. 1. 17 1842. 668. 1. 18­46. 26. sz. jegyzettel. 18 Katona I. : Habán emlékek Vas megyében. Kézirat.­­"Katona Imre: Fertőd Haydn századában. Zenetudományi tanulmányok. VIII. Haydn Emlékére. Szerk. Szabolcsi Bence és Bartha Dénes. Akad. Kiad. 1960. 694. 1. 31 Katona­­.: Egy nyugat-magyarországi fajansz-manufaktúra terve a XVIII. század második felében. Vas Megyei Múzeumok Évkönyve 1965. 237—258. 1. 23 Mihalik Sándor: Régi magyar művészi kerámiagyártás. Folia Archeologica XVI. 1964. 228 — 229. 1. 23 Vollyi: i. m. II. 162. 1. JEGYZETEK: 03

Next