MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 52. ÉVFOLYAM (2003)
2003 / 1-2. sz. - TANULMÁNYOK - CSÁKI TAMÁS: Árkay Bertalan és Peter Behrens bécsi mesteriskolája
Árkay Bertalan önéletrajzaiban említi 1925. évi párizsi tartózkodását, amelyre csak műegyetemi oklevelének júniusi megszerzése és bécsi tartózkodásának novemberi kezdete között kerülhetett sor. [27] Ezekben a hónapokban Árkay valószínűleg Adolphe Thiers építész műtermében dolgozott.[28] A kevéssé ismert, 1878-ban született építészt a francia építészettörténet a regionalista iskola képviselőjeként említi.[29] A Thiers-irodában töltött gyakorlatnál azonban fontosabbak lehettek azok az új benyomások, amelyek a fiatal építészt a hazai konzervatív egyetemi közegből kikerülve a metropolisz szabadabb kulturális közegében érhették. Emlékezetes építészeti élményeként Árkay Bertalan később a francia építészeti múlt emlékei mellett a Perret-testvérek modern vasbeton-szerkezetekkel a gótikus katedrálisok térhatását megidézni törekvő Le Raincy-i templomát, annak „szecessziós betongótikáját" nevezte meg.[30] Az építészeti avantgarde alkotásait viszont idegenkedve fogadta, Le Corbusier-t - későbbi megfogalmazása szerint - „nem tartotta igazi építésznek". 1925-ben a francia fővárosban a látogató ugyan már az építész több művével is találkozhatott, a korszak párizsi vizuális köznyelvét azonban korántsem ezeknek, hanem az art décónak a formavilága határozta meg.[31] Az év nyarán Árkaynak alkalma nyílt magát a stílusnak nevet adó Exposition des Arts Décoratives-ot is megtekinteni - melyet apja a modern stílus, az új építészeti és iparművészeti törekvések diadalaként értékelt. [32] A franciaországi tartózkodása alatt őt ért hatások sajátságos szintézisét mutatja egy színes ceruzarajz, melyen a Le Raincy-i templom art déco formákkal átírt homlokzata jelenik meg középkorias jelenet hátterébe helyezve (3, 4. kép).[33] A képen az ábrázolt épület szigorú, függőleges és vízszintes elemekből felépülő struktúrája egyrészt dekoratívan megmozgatottá, másrészt organikussá vált: a toronycsúcs vasbeton pilléreinek egyenes végződései például bimbószerűen kihajló, biomorf formákká alakultak. Árkay Bertalan - Bierbauer Virgil egy cikkének állítása szerint - a Perret testvérek művét meg 3. Árkay Bertalan: Templom rajza az Auguste és Gustave Perret által 1922-ben tervezett Le Raincy-i Notre-Dame de la Consolation-templom nyomán. Párizs, 1925. Arkay Lucia tulajdonában 4. Auguste és Gustave Perret: Notre-Dame de la Consolation, Le Raincy, 1922. Reprodukció/. G. Wattjes: Moderne kerken in Europa en Amerika. Amszterdam 1931, 165 t.)