MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 52. ÉVFOLYAM (2003)

2003 / 1-2. sz. - TANULMÁNYOK - CSÁKI TAMÁS: Árkay Bertalan és Peter Behrens bécsi mesteriskolája

Árkay Bertalan önéletrajzaiban említi 1925. évi párizsi tartózkodását, amelyre csak műegyetemi oklevelének jú­niusi megszerzése és bécsi tartózkodásának novemberi kezdete között kerülhetett sor. [27] Ezekben a hónapok­ban Árkay valószínűleg Adolphe Thiers építész műter­mében dolgozott.[28] A kevéssé ismert, 1878-ban szüle­tett építészt a francia építészettörténet a regionalista iskola képviselőjeként említi.[29] A Thiers-irodában töltött gya­korlatnál azonban fontosabbak lehettek azok az új be­nyomások, amelyek a fiatal építészt a hazai konzervatív egyetemi közegből kikerülve a metropolisz szabadabb kulturális közegében érhették. Emlékezetes építészeti él­ményeként Árkay Bertalan később a francia építészeti múlt emlékei mellett a Perret-testvérek­­ modern vasbe­ton-szerkezetekkel a gótikus katedrálisok térhatását megidézni törekvő­­ Le Raincy-i templomát, annak „sze­cessziós betongótikáját" nevezte meg.[30] Az építészeti avantgarde alkotásait viszont idegenkedve fogadta, Le Corbusier-t - későbbi megfogalmazása szerint - „nem tartotta igazi építésznek". 1925-ben a francia fővárosban a látogató ugyan már az építész több művével is találkoz­hatott, a korszak párizsi vizuális köznyelvét azonban ko­rántsem ezeknek, hanem az art décónak a formavilága határozta meg.[31] Az év nyarán Árkaynak alkalma nyílt magát a stílusnak nevet adó Exposition des Arts Décora­tives-ot is megtekinteni - melyet apja a modern stílus, az új építészeti és iparművészeti törekvések diadalaként ér­tékelt. [32] A franciaországi tartózkodása alatt őt ért hatá­sok sajátságos szintézisét mutatja egy színes ceruzarajz, melyen a Le Raincy-i templom art déco formákkal átírt homlokzata jelenik meg középkorias jelenet hátterébe he­lyezve (3, 4. kép).[33] A képen az ábrázolt épület szigorú, függőleges és vízszintes elemekből felépülő struktúrája egyrészt dekoratívan megmozgatottá, másrészt organi­kussá vált: a toronycsúcs vasbeton pilléreinek egyenes végződései például bimbószerűen kihajló, biomorf for­mákká alakultak. Árkay Bertalan - Bierbauer Virgil egy cikkének állítása szerint - a Perret testvérek művét meg­ 3. Árkay Bertalan: Templom rajza az Auguste és Gustave Perret által 1922-ben tervezett Le Raincy-i Notre-Dame de la Consolation-temp­lom nyomán. Párizs, 1925. Arkay Lucia tulajdonában 4. Auguste és Gustave Perret: Notre-Dame de la Consolation, Le Raincy, 1922. Reprodukció­­/. G. Wattjes: Moderne kerken in Europa en Amerika. Amszterdam 1931, 165 t.)

Next