MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 58. ÉVFOLYAM (2009)
2009 / 2. sz. - TANULMÁNYOK - GÁBOR ESZTER: Kolbenheyer Ferenc építész (Eperjes,1841-Buziás,1881)
Ami az épület külsejét illeti, egészében és részleteiben a modern renaissance idomait mutatja, s - közelebbi meghatározással - az. u.n. berlini iskola terméke gyanánt mosolyog felénk. Ez iskolának kiváló vonása épen a gyöngéd ízletesség jellemében fekszik, s így egy nyaraló tervezéséhez legalkalmasabb eszközül kínálkozik. Ajánljuk a mellékelt rajzokat olvasóink kiváló figyelmébe. Ney Béla" Ney B.: Margitszigeti nyaraló - Tervezték Benkó és Kolbenheyer építészek. A MMÉEK V. 1871, 145-146. és VII. és VIII. melléklet 85 NeyB. i. m. 145. 86 Ybl Ervin: Hauszmann Alajos élete és művészete. Kézirat (1953). 87 BFL IV. 1303.f. Pestvárosi tanácsi iratok. VI. 10/1872-11. K.Cs. p. 1207-1208. 29.891/1872/VIII. 26. tan. sz. 88 BFL IV. 1303.f. VI. 10. K. Cs. II. p. 1233-1234. 30.532/1872. 89 BFL IV. 1407.b. 18.531/1881; BFL XV. 17.d. 329/29.674 Hrsz. 90 Mindkét villa áll jelenleg is, bár természetesen átalakított formában. A sugárúti (Andrássy út 123.) eredeti terve a BFL XV. 17.d. 329/29.654 Firsz. csomójában a 29.891/1872. sz. tervlapok, a Nagy János utcai (Benczúr u. 44.) villáés uo. 29.674 Hrsz. csomóban 21.512/1881 számon (ezek már a módosított tervek). 91 BFL IV. 1407.b. 111.1464. cs. 18.531. tan. sz. Frankl Jakab és neje építési engedély kérelme a Nagy János u. 44. számú telekre építendő, pontosabban befejezendő emeletes villához. Az ügyirat belső oldalának alján, a dátum fölött olvasható a ceruzával írt feljegyzés: „a terveket módositás végett átvettem Budapest 1881 Május 4." Örömy József" 92 BFL XV. 17.d. 329/29.674 Hrsz. csomóban 21.512/1881 sz. tervlapok. 93 BFL IV. 1407.b. III. 1464.cs. 18.531. tan. sz. ül. külső oldalán a tárgy megjelölése: „Tekintetes fővárosi tanácshoz benyújtott folyamodvány Frankl Jakabnak melyben VI. kerület, Nagy-János-utcza 44. sz. telken egy villát építtetni, illetőleg az ide mellékelt terv szerint az ott még 1872 ben megkezdett és félbehagyott építésnek folytatására az építési engedélyt kéri." A mondat nyelvileg kissé kusza, de az egyértelműen kiderül, hogy az eredeti terv szerint kívánják folytatni a megkezdett építkezést. 94 BFL IV. 1303-f. VI.10/1872.-11 KCs. p. 1233-34, 30.532/1872. tan. sz., uo. a F KT 1799/1872. sz. 95 BFL XV. 324. Mérnöki hivatal iratai. Mutatókönyv 1881. 907. sz. „Franki Jakabnak n. János u. 44. sz. cementház kiépítése eng." 96 BFL II. l.a. FKT Tanácsülések jegyzőkönyvei 1881. V. 19. 715. sz.: „Franki Jakab VI. Nagy János utcza 44. sz. a. a volt Benkő-féle cementház befejezését kéri." 97 BFL IV. 1407.b. 111. 1464/1880. cs. 18.531/1881. tan. sz.: „Frankl Jakab a VI. ker. II. János utcza 44. sz. a. fekvő volt Benko-féle cementház befejezésére kér engedélyt." 98 BFL VII.2.e. Cégbírósági iratok, Cg. 1876/2476, 1876. nov. 8-i beadvány. 99 BFL VII.2.e. Cégbírósági iratok, Cg. 1876/109. Benkó Károly 1875 novemberében kilép az 1875. májusában alapított cégből, helyette belép Perjáth Márton; ő 1879-ben kilép, és 1880 áprilisában belép Benkó Kornélia, szül. Kolbenheyer (Benkó Károly felesége), aki majd 1883-ban kilépve kérte e cég törlését a társas cégek közül. A cég neve egész idő alatt változatlanul: Benkó Károly és társa, címvezető: Benkó Károly. Ezeknek a ki/belépéseknek oka/célja az lehetett, hogy el akarták kerülni, hogy az építési vállalkozás anyagi nehézsége/csődje magával rántsa a nyergesújfalui cementgyárat is. 100 BFL VII. 12.d. Pesti telekkönyvi betétek, 4202 telekkönyvi betétszám. 1881. ápr. 5-i bejegyzés szeint Frankl Jakab és neje, Hirsch Hermina 8312 forintért árverésen vették meg a 4165 hrsz. ingatlant. 101 Welt-Ausstellung 1873 in Wien. Officieller Kunst-Katalog. Wien, Verlag der General-Direction, 1873. 182, No. 166. 102 A Sugárút-Váci körút saroképülete nem Ybl, hanem Feszty Adolf terve szerint épült, a Körönd sem Kolbenheyer, Lechner és Pártos, Steindl és Unger, hanem Kauser József, Petschacher és Bukovits terve szerint valósult meg; az Oktogon és a ligeti torkolat azonban az eredeti változat szerint. 103 Welt-Ausstellung 1873 in Wien. I. m. (101. j.) 182, No. 189. 104 Az iparengedély kiállításának pontos idejét és számát nem ismerjük. Az engedélyről csak egy meglehetősen hiányos iratcsomóból van tudomásunk (BFL IV. 1407.b. III. 85/80. sz. csomó), amelyben a fővárosi tanácsnál összegyűjtötték a kerületi elöljáróságoktól bekért, az 1873 novembere után kiadott „építőmesteri és építészeti" iparengedélyekre vonatkozó információkat. A IV. kerületi elöljáróság 10750/1880. sz. jelentésében az 1874-ben engedélyt nyert öt építész között szerepel Kolbenhayer (!) Ferenc (lak. Hatvani u. 3.) neve is. (Pontos dátum és engedélyszám nélkül.) 105 BFL IV. 1407.b. III. 491/1874. 22 401/1874. ápr. 16. A VKM közli a főváros tanácsával, hogy a lipótvárosi kath. főgimnázium kivitelével Kolbenheyer Ferencet bízta meg. 106 MOL K-173. Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium. 1879-17-1284 cs. sz.26 253/1876 VKM sz. és 3222/1877 Közi. Min. sz. 1877. febr. 23. Trefort Ágoston levele Péchy Tamás Közmunka- és közlekedésügyi miniszterhez Kolbenheyer Ferenc miniszteri építész szerződésének mibenlétéről. Ezúton köszönöm Erdélyi Andrea és Oross András (MOL) segítségét, akik ehhez a dokumentumhoz elvezettek. 107 Csatkai 1967, 283. 108 Mann 1982,71. 109 VÚ XXVI11. 1881, 16; Edvi Illés 1896, 147; Thirring 1926,125; ALBK XXI. Bd., 232; ML 1935.1. 575; ML 1981. II. 662. 110 Él V. 1881, 20; BzU X. 1881, 20. 111 BFL IV.1407.b. 111. 491/1874.; MOL K-173. Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium. 1879-17-1284 cs. sz.26 253/1876 VKM sz. és 3222/1877 Közi. Min. sz. 1877. febr. 23. 112 Lisa 1994,123. 113 Lisa 1994,148,157. 114 BFL IV. 1407.b. III. 491 /874. csomóban 22401/1874. április 16. A VKM. közli Budapest főváros tanácsával, hogy Kolbenheyer Ferencz építész, urat bízta meg a Lipótvárosi Kath. Főgimnázium terveinek készítésével és kivitelével. 115 BFL IV. 1407.b. III. 1606/874. csomóban 1874. július 24. szignált iktatószám nélküli helyszínrajz. 116 Pulszky 1958,1.120, valamint Trefort visszaemlékezéseire hivatkozva Mann 1982, 9. 117 Pulszky 1958,1. 429. „Feleségemet ideiglenesen elhelyeztem a soproni papnál, Kolbenheyernél, ki azelőtt