Fraknói Vilmos: Werbőczi István 1458-1541 (Magyar Történeti Életrajzok, Budapest, 1899)
WERBŐCZI NÁDOR
226 FRAKNÓI VILMOS Ennek daczára Werbőczi a királyné jegybéréhez tartozó bányavárosokban kíméletlen erélylyel lépett föl a lutheránusok ellen. Beszterczebányán, Körmöczön, Selmeczen a bányákat bérlő Fuggerek Németországból számos bányatisztet és munkást telepítettek meg, akik nagyrészt Luther követői voltak s tanainak terjesztése körül nagy buzgóságot fejtettek ki. Az 1525-ik év tavaszán Beszterczebánya plébánosa panaszkodik, hogy a városban a katholikus vallás általános megvetés tárgya lett. Egyidejűleg a bányavárosok zavargások színhelyeivé lettek. A bányamunkások a rosz érczpénzt vonakodtak elfogadni, munkabeszüntetéssel fenyegetődztek és a kamarai tisztviselőktől az engedelmességet megtagadták. Az 1526-ik év márczius havában, mikor Budára híre jött, hogy Beszterczebányán mintegy négyezer munkás fegyvert ragadott és kísérletet tett a bér felemelése kierőszakolására . Werbőczi elszánta magát, hogy személyesen közbe lép. Őt és Raskai Gáspárt, a temesi grófot bizta meg a király azzal, hogy a nyugalom állandó biztosítására a szükséges intézkedéseket tegyék meg és a lutheránus eretnekséget irtsák ki. Ápril 3-ikán érkeztek meg Beszterczebányára, hol zólyommegyei nemesekből rendkívüli törvényszéket állítottak össze, melynek színe elé mind a bányavárosok bíráit és esküdteit, mind a bányamunkásokat megidézték. A vizsgálat kiderítette ugyan, hogy az utóbbiak némely panaszai és követelései jogosultak, de ennek daczára a törvényszék az erőszakos föllépést lázadásnak bélyegezte és vezéreit halálra ítélte ; a lázadás többi részeseinek, mivela műveletlen tömeget izgatók ármányos rábeszéléssel és fenyegetéssel csábították lázadásra és a lutheránus eretnekség befogadására, bocsánatot helyezett kilátásba, ha esküjöket, melylyel az összeesküvéshez csatlakoztak, érvénytelennek nyilvánítják. Luther tanaitól elállanak, egy-