Fraknói Vilmos: Werbőczi István 1458-1541 (Magyar Történeti Életrajzok, Budapest, 1899)

WERBŐCZI NÁDOR

2­­­8 FRAKNÓI VILMOS idejében történt ez nemes tisztnek romlása, mert az mi urunk semminek okot nem adott.»­ A letett nádor óvását és esdekléseit a király nem hall­gatta meg. Azonban Báthori felhivására rokonai és szö­vetségesei, kiknek a törvényszékben helyük volt, vonakod­tak Werbőczi elnöklete alatt a tárgyaláson megjelenni. Csak k­ét héttel utóbb ülhetett egybe a törvényszék, és néhány napi tanácskozás után, az Újlaki Lőrincz és Zá­polyai István között kötött örökösödési szerződést érvény­telennek nyilatkoztatván, a korona és a királyi adományo­sok igényeit az örökségre jogosaknak ismerte el.A III. M­EK az ítéletnek válságos következményei voltak Werbőczire, a ki azzal felingerelte maga ellen a Zápolyaiakat, a nélkül, hogy kiengesztelte volna a Báthoriakat. Ugyan­ekkor magára vonta a királyné neheztelését. Mária ugyanis a lutheránus mozgalmakat nyíltan pártfogása alá fogadta, ellenben Werbőczi az új tanok terjedésének meggátlására használta fel hatalmát. Kétségkívül az ő be­folyásával történt, hogy Buda város törvényszéke, néhány héttel a hatvani gyűlés után, egy lutheránust halálra ítélt. Ez a kínpadon kierőszakolt vallomásaiban a királyné több bizal­mas emberét nevezte meg, mint Luther követőit, a­kik ellen most a vizsgálatot szintén meg akarták indítani. Azon­ban a királyné közbelépett és a halálítélet végrehajtását is megakadályozta.3­ 1 A Báthori István megbízottai részére adott utasítás eredeti fogalmazata a Magyar II. Múzeum könyvtárában. 2 A pápai követ 1526 február 2 , 13. és 15-iki jelentései. 3 A pápai követ 1525 október 10, november 30, 1526 június 13-iki jelentései.

Next