Dr. Márki Sándor: II. Rákóczi Ferencz 1676-1735 (Magyar Történeti Életrajzok, Budapest, 1907-1910)
MÁSODIK KÖTET - HETEDIK KÖNYVA GAZDASÁGI ÖNÁLLÓSÁG
II. RÁKÓCZI FERENCZ 345 a terepviszonyok alaposabb tanulmányozása után, azon tűnődött, Munkácsot és Ecsedet, amelyet egymástól a Tisza választott el, nem köthetné-e össze csatornával? A két város távolsága egymástól torony iránt (légvonalban) alig 70 kilométer, de csak az Ecsedi-láp hosszát 50 (szélességét 30), a Szernyei-mocsárét pedig 30 kilométerre becsülték. Munkácstól a Tiszáig, a fejedelem szerint, rengeteg tölgyesek és roppant mocsarak váltakoztak, melyeket a máramarosi hegyekről leömlő vizek alkottak. A vizek lefolyását a beléjök dőlt fák akadályozták s annyira meglágyították a földet, hogy az utakon csak kemény télben lehetett járni. A Latorcza folyóból, mely egy puskalövésnyire folyik a munkácsi várhegytől, a különben is igen mocsaras rónaságot egyetlenegy zsilip segedelmével víz alá lehet ereszteni s a várat megközelíthetetlenné tenni. A vizek észszerű vezetése következtében csatornákkal lehetne összekötni Munkácsot és Ecsedet, a melyeknek fekvése oly rendkívüli s annyira ellenkező. Ezzel a csatornahálózattal Munkácsot és Ecsedet tette volna a független Magyarország bevehetetlen váraivá. Készen állt reá, hogy zsilipjei segítségével vízbe fullaszsza az ellenséget, holott, mint valaha a hollandok, béke idején a víztől akart elhódítani művelhető területeket. Mindez első lépés lett volna a Tisza szabályozásához. A második az, szintén 1705-ben,10 hogy eltöltötte a Karcsát, a Tiszának egyik ágát, a melyet pedig a zempléniek 1646-ban hollandus mérnökökkel kotortattak ki, hogy újra hajózhatóvá tegyék. Rákóczi gátja következtében támadt a Hosszúrét, a mely legnagyobb kiterjedése idején 460 km-re növekedett s magában foglalta a Bodrogköz délkeleti felét. Erre az áldozatra a feje is körülbelül 1751-ig, mikor Bereg vármegye lebontatta Gátnál Rákóczi malmát, mely miatt a vizet idáig felduzzasztották. (Hunfalvy, Magyarorsz. term. viszonyainak leirása. n. 687.) 9 Rákóczi eml. 168—173. Érdekes, hogy mikor a mérnök az Ecsed város mellett levő árokból akarta elvezetni a vizet, a Magyar Történeti Életrajzok, igeg. fejedelem 1707 szeptember 11-én megjegyezte, hogy előbb a Kraszna folyását kellene elgátolnia , különben erőt vévén a vizek, a munka kétannyi költséget okoz. Arch. R. 11. 105. 10 Hunfalvy, n. 685 — 6. A Karcsa erét s a közte és a Tisza közt levő Hosszúrétet újabb térképek is jelzik.