Magyar Alföld, 1936 (5. évfolyam, 2-102. szám)
1936-08-20 / 67. szám
2 Magyar AlfSId Kamara az újságíróknak írta: Pap Róbert A vidéki hírlapírók múlt vasárnapi kongresszusának tanácskozásai a társadalom nagyfokú érdeklődésére tarthatnak igényt. Régen túl vagyunk azokon az időkön, amikor leereszkedő vállveregetésben, banketteken tartott felköszöntőkben merült ki a sajtó méltatása. A közvélemény kifejezésre juttatása és irányítása, ismeretek terjesztése, a közállapotok bírálata s a közérdek megszólaltatása a nyomtatott betű határtalan nyilvánosságának erejével, mindez döntő jelentőséget teremt minden nemzet életében a sajtó számára. Fokozottan áll ez a magyar sajtóra, amelynek akárhány budapesti és vidéki terméke, akár időszaki, akár napilapokra gondolunk, kiállja a versenyt tartalmának gazdagsága, szellemi nívója tekintetében a gazdagabb és népesebb, tehát nagyobb elterjedtséget biztosítani tudó nyugati országok lapjaival. A kultúrának azokat az alantasabb rétegeit, amelyekben a tanulatlanabb társadalmi osztályok élnek, a sajtó szántja föl és teszi befogadóképessé szellemi magvetés számára. Amint egészségünk jórészt táplálkozásunk minőségétől függ, úgy hatol be szellemi életünk pórusain a sajtó mindennapi propagandája gondolkozásunkba és teszi azt egészségessé, néha beteggé. A sajtószabadság üde, friss levegője az, ami szárnyain az eszmét, a gondolatot tovaröpik és termővé teszi. Huszonegy évvel ezelőtt szabályozta a törvényhozás nálunk a sajtójogot és bár ekkor már javában benne éltünk a háború villamos légkörében, mégis a sajtószabadság elegendő korlátjának találta azt a tilalmat, amely nem enged sem a nemzet, sem egyesek ellen sajtó útján bűncselekményt elkövetni. Újabban közrend felírású tilalomfákkal is találkozunk, amelyekben könnyen megbotlik a sajtó, miután a közrend tilalomfáinak kiválogatása nem bírói, hanem hatalmi elbírálás alapján történik. A szegedi újságíró kongresszus ezt a kérdést kikapcsolta tanácskozása köréből, valószínűleg azon helyes elgondolás alapján, hogy az ország politikai tényezőinek a hivatása a sajtószabadság védelméről és biztosításáról gondoskodni, amelyek ezt annál könnyebben elérhetik, ha viszont az újságírók a maguk politikai, vagyoni függetlenségéről és erkölcsi integritásukról gondoskodni tudnak. Ezért a tanácskozások súlypontja ezek körül a kérdések körül forgott. Szóba kerültek azok a személyessé váló harcok, amelyekké az újságírók között a különböző elvi alapokon álló viták gyakran fajulnak, amelyek végül is a hivatás értékcsökkenésére és a pályatárs iránti kötelező megbecsülés megsemmisülésére vezetnek. Panaszos felszólalások hangzottak el a mű- és álhirlapírókról, akik bejelentett, de meg nem jelenő cikkekkel és tudósításokkal keresik kenyerüket, a „külmunkatársakról“, akiknek a munkássága a hirlapirói kedvezmények igénybevételében merül ki és a hirlapirást kompromittáló, ingyenes és ennek megfelelően értéktelen munkaerők működéséről. Mindezek a helytálló sérelmek és panaszok kétségtelenül kihatással vannak a sajtó működésére és nívójára és ezért nem tekinthetők a hírlapírók belügyének, hanem országos érdekeket érintenek és így talán nem minősíthető illetéktelen beavatkozásnak az újságírói karon kívül állók megnyilatkozása. Azok a javaslatok, amelyek a gyűlésen az újságírók sérelmeinek orvoslására elhangzottak, aligha fogják a gyógyulást meghozni. Feltűnő, hogy azok között nem szerepel az újságírói kamarák létesítésének a gondolata. Lehet, hogy az újságíróknak szabad szellemiségre beállított mentalitása, amely megtorpan mindentől, ami kényszer jellegét viseli magán, lehet, hogy az anyagiak terhét amúgy is nehezen viselő kar az eredménnyel arányban nem álló újabb megterheléstől óvakodik, azonban mindez nem szolgálhat az újságírói kamarák létesítésének akadályául, amikor azt látjuk, hogy ma már úgyszólván az összes szabad pályákon lévők érvényes érdekképviselethez jutottak, amelyek több kevesebb eredménnyel éppen azokat a bajokat, amelyeket az újságírók panaszolnak, ki tudták a maguk területén küszöbölni. Ha a kar maga fog dönteni arról, hogy megfelelő szellemi és erkölcsi kvalifikáció alapján kit tart tagjai sorába fölvehetőnek, ha módjában lesz az újságírót kötelező etikát, ha kell oktroj útján is kivétel nélkül minden tagjára reákényszeríteni és törvényes szervezetével kifelé egységes és így erőteljes fellépést biztosíthatni, úgy más elhelyezkedéshez fog jutni a társadalomban, anyagiakban és erkölcsiekben egyaránt. A kamara sem oldaná meg a kar összes szociális problémáit, de lehet olyan vára a hírlapirodalomnak, amely biztos védelmet nyújt bármely oldalról jövő akár szellemi, akár gazdasági jogtalan támadás ellen. Elsőrendű ondolálást, manikűrözést és hajvágást szakszerűen végez Zornek Antal férfi és női fodrász Gyula, Városház ucca 9 szám. Békéscsabai kisgazdák tanulmányútja Vas megyében (Saját tudósítónktól) A békéscsabai kisgazdák közül harminchárman aug. 12-én tanulmányútra indultak a Dunántúlra és Kecskeméten, Cegléden, Székesfehérváron, Veszprémen és Keszthelyen át eddig nyolcszáz kilométeres utat tettek meg Szombathelyig, Szombathelyen dr. Ostffy Lajos főispán lelkes és meleg szavakkal köszöntötte a békésmegyei vendégeket és ismertette előttük az ottani mezőgazdasági viszonyokat. A meleg fogadtatást Bohus János, a tanulmányút vezetője köszönte meg, azután megtekintették a város nevezetességeit, majd a 83-as hősök emlékszobrához vonultak, amelyet vitéz Bocskay András békéscsabai gazdasági iskolai igazgató szárnyaló beszéde után megkoszorúztak. Ezután megtekintették a szombathelyi téli gazdasági iskolát, a városi kertészetet, a törzsgyümölcsöst, közkórházat, strandot, múzeumot és a a Gazdasági Egyesület most épülő székházát A békéscsabai kisgazdák hétfőre utaztak el Szombathelyről, hogy Zanat, Nemesbőd, Vát, Alsó és Felső-Szeleste, Pósfa és Hegyfalu községek gazdaságait tanulmányozzák még Vas vármegyében. A kilencnapos tanulmányút után aug. 20-án érkeznek vissza Békéscsabára. Valódi fehér akció vászon Juriszkónál egész kereskedelmet elnyelő szövetkezet vezérigazgatója lehet. Paprikás hangulatban folyt le a szegedi kereskedői kongresszus Elkeseredett kifakadások hangzottak el a kormány kereskedőellenes politikája miatt (Saját tudósítónktól) Az ország kereskedői szombaton és vasárnap kongresszust tartottak a szegedi vársháza dísztermében. Szép számban sereglettek itt össze az ország kereskedői, kiknek sorában ott láttuk Gyuláról Sándor Dénest, az OMKE körzeti elnökét, Laufer Sándort, Szécsi Mártont, Neumann Mártont stb. Békéscsabáról Kulpin Mihály, Gyöngyösi János dr. a Kereskedelmi Csarnok főtitkára és több más tekintélyes kereskedő képviselte a kereskedelmet. Nagybákai-Sesztina Jenő az OMKE országos elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Vértes Miksa, a szegedi kereskedelmi és iparkamara elnöke szólalt fel a szövetkezetek egyre növekvő mohósága ellen. Árkay József miniszteri tanácsos, a kereskedelemügyi miniszter képviselője lett volna a következő szónok, de szavait valósággal elnyelték az élesnél élesebb közbeszólások. Árkay tiltakozott az ellen, hogy Magyarországon kereskedelemellenes hangulat van, ámde a közbeszólások sűrű zaja alaposan rácsolt erre a megállapításra és a miniszter képviselője alig tudta beszédét folytatni és befejezni. Dr. Pálfy József, Szeged város polgármestere üdvözölte ezután a vendégeket és nagy tetszéssel fogadott beszéde során megállapította, hogy a kereskedelem levegője és éllelő eleme: a szabadság. Rassay Károly, Szeged ellenzéki képviselője szólalt fel utána Ő is azt mondta, hogy a kereskedelem bajainak legfőbb orvossága a szabadság nagy gondolatához való ragaszkodás. Dőreség a kereskedelemnek képesítéshez való kötése, mert lehetetlen a szatócstól képesítést követelni, amikor az ország exportjának nagy részét kiváló katonai egyéniségekre bízzák. Az egyik szakmáról a másikra való áttéréshez hogyan követeljünk szakvizsgát az egyszerű kereskedőtől, amikor azt látjuk, hogy a Magyar Távirati Iroda kiadóhivatali igazgatójából máról-holnapra az A nagy lelkesedést kiváltó beszéd után a többi jelen volt országgyűlési képviselők felszólalása következett, majd utánuk a kereskedelem képviselőire került sor, másnap pedig szakbizottságokban folytatták a tárgyalást. Hétfőn négyszáz terítékű díszebéd volt, melyen Pálfy polgármester köszöntötte az egybegyült vendégeket. Gyümölcskiállítás Gyomén. A Békésvármegyei Kertészeti Egyesület a vármegye törvényhatóságának támogatásával Gyomán október 3—5 között az Erzsébet-ligetben vármegyei gyümölcs és kertészeti kiállítást rendez Azok, akik a kiállításon valamivel részt akarnak venni, szeptember 20 ig jelentsék ezt be az egyesület székhelyén, Békéscsabán Széchenyi u. 4 sz. alatt. A kiállítás iránt, amely rendkívül érdekesnek mutatkozik, nagy érdeklődés nyilvánul meg a vármegyében. Tűz volt a gyulai postaépületben. Szombaton hajnali 3 órakor a gyulai postaépületben tűz keletkezett. A tüzet valószínű a kályhacsőből kipattant szikra okozta. A raktárhelyiség melletti fürdőszoba kályhájának csöve ugyanis a raktárban a szekrény fölött volt elvezetve. A fürdőszobát pénteken este használták s valószínű, hogy a tüzet egy kipattant szikra idézte elő. Leégett egy szekrény és a rajta levő néhány kg, kötél. A kár 70 pengőre becsülhető. Frontharcos táborozás lesz folyó hó 2- án, vasárnap délután 3 órai kezdettel a Göndöcs-népkerti pavilion helységében. Felkéretnek a bajtársak, hogy mindenki megjelenni szíveskedjék Tárgy: az országos találkozó megbeszélése. Dr. Kovalszky Róbert vezető tiszt. Kérjen ön is bevásárlási könyvecskét a Tanai divatházában, ahol minden hitelképes egyén 6 havi hitelt élvezhet teljesen költségmentesen.Olcsó árak nagy választék. Eladó: konyha berendezés, három ajtós szekrény, előszoba fal, toalett asztal, kis könyv álvány, ebédlő asztal, székek, cseléd ágy, teknők, gyermek fürdőkád stb. Ajtós ucca 34 szám alatt. ■ 1* Köszönetnyilvánítás. Hálás köszönetem mindazoknak, akik felejthetetlen jó férjem DERMENCSIN JÁNOS elhalálozásával mélységes gyászomban velem éreztek. Külön köszönet a borbély- és fodrász-szakosztálynak. Gyula, 1936 aug. 19-én. özv. Dermencsin Jánosné