Magyar Alföld, 1938 (7. évfolyam, 79-105. szám)

1938-09-29 / 79. szám

Q»flt8rtttk,1938 szeptember 29 Ara S fillér Wl. évfolyam, 79. wom Két beszéd hangzott el a hét elején és e két beszéd közötti rövid 24 óra alatt pattanásig feszült szinte az egész nagyvilág idegzete. Hétfőn este a berlini Sport­­palastban Hitler vezér és kan­cellár mondott döbbenetes erejű beszédet a sorsdöntő európai kérdésről és a beszédet a be­kapcsolt majdnem 50 adóállo­máson keresztül sok millió ember, majdnem az egész világ hallgatta. Ugyanilyen hatalmas hallgatóság előtt beszélt kedden este a hatalmas angol világbi­rodalom miniszterelnöke, Cham­berlain, aki e sorsdöntő és vészterhes napokban a legne­hezebb feladatot, az ellentétes érdekek összeegyeztetésének fel­adatát vállalta magára. A két beszéd után csak tisz­tult a helyzet, de nem vonultak el a hollófekete viharfelhők Európa egéről. Most legalább az egész világ láthatja a hatá­rozott biztonsággal exponált helyzetképet. Mert mi is a helyzet a mai kritikus órákban? Az európai nagyhatalmak már a berchtes­­gadeni megbeszélések után meg­egyeztek abban, hogy a cse­heknek vissza kell adniuk a szu­­détanémet területeket a Német­birodalomnak. A háborús össze­ütközéssel fenyegető válság a terület átadására vonatkozó mód­szerek tekintetében van. A fran­cia és az angol kormány ra­gaszkodik a berchtesgadeni megállapodásban lefektetett el­vekhez és időbelileg meg nem határozott rövid határidőn be­lül, de mindenesetre újabb elő­zetes tárgyalások alapján kí­vánja a válságot levezetni és a cseh területeket átadni a Har­madik Birodalomnak. Hitler kancellár pedig nem bízik a cseh ígéretekben. Az igazságérzet brutális őszinte­ségével szemébe vágta a világ­nak, hogy Benes már sokat ígért, de semmit sem tartott meg. Most csak arról van szó, hogy az angol és francia állam­férfiaknak tett ígéretét megtartsa, még­pedig záros határidőn belül. Ez a záros határidő ok­tóber 1. Benesnek október elsejéig nyíltan és világosan felelnie kell mit akar tenni és október elsején át kell adnia a szudéta területeket, mert külön­ben a német nép maga veszi kezébe a vitás kérdés megol­dását. Ezzel szemben az angol miniszterelnök nem fogadja el Hitler kancellár három legfon­tosabb követelését. Nem járul hozzá a szudéta területek ok­tóber elseji átadásához, nem mond le a cseh határok nem­zetközi garantálásáról és nem fogadja el a legutóbbi német memorandumban leszögezett le­bonyolítási módozatokat. A dolgok jelen állásában úgy látszik a békés megbeszé­lések, ha vontatottan még hú­zódoznak is, végleg megfenek­lettek. A berlini hivatalos körök megerősítik, hogy Hitler hétfői beszéde az utolsó szó volt. A világdemokrácia is úgy látszik végleg megkötötte magát. For­dulatban reménykedni lehet ugyan még, de a túlságosan megmerevedett világnézeti fron­tokat most már igen nehéz lesz feloldani. Roosevelt amerikai elnök küld még talán néhány békeszózatot a világhoz, de ezek morális értéke a túlságo­san kiélezett nemzetközi hely­zetben erősen kétséges Úgy látszik a csehszlovák kér­dés utolsó fejezetéhez érkez­tünk el. Ebben az utolsó feje­zetben teljes nyíltsággal fel kell vetni a magyar kérdést is. Ki kell nyilatkoztatnunk teljes szi­lárdsággal és határozottsággal, hogy készek vagyunk minden erőnkkel érvényt szerezni az eddigi békés utón, diplomáciai eszközökkel hangoztatott kül­politikai követeléseinknek. Az egész magyar társadalom érzi a történelmi óra kondulását. Zárt sorokban fejlődik fel a kormány mögött, a nemzeti összetartozás gondolata szilárd tömbbe forrasztotta az egész magyarságot. Az ország komoly fegyelemben és történelmi fe­lelősségének biztos tudatában várja a történelmi pillanatot, ami akár békés után, akár a másik után meghozza a húsz év óta szunnyadó revíziós aka­rat megvalósulását. Világtörténelmi napokat élünk. Ahogy Mussolini mondta: a várakozás, az izgalom és a végső döntés percei következ­nek. A párizs környéki béke­­szerződések Európájának tör­ténelmi és földrajzi lehetetlen­sége bebizonyosodott, a hazug béke haldoklik. A világ nagy és kis nemzetei aggódó izgal­mak közt lesik, hogy az új Európa megszületése mekkora árat követel tőlünk. Győz-e a jobb belátás és békés eszkö­zökkel jut uralomra a törté­nelmi és az önrendelkezési jog vagy pedig vérgőzbe fullad Európa a hazugságban fogant Csehszlovákiáért? Hihetetlen — mondta Mussolini veronai be­szédében — hogy Európa láng­tengerbe vesse magát azért, hogy megfőzze a prágai záp­tojást ! ? A vasárnap óta lezajlott ese­ményekről rövid tudósításunk a következő: A világpolitikában vasárnap egymást kergették a lázas gyor­sasággal pergő események. Az izgalmas gyorsasággal lejátszó­dó események sorában kima­gaslik a Párisban vasárnap tar­tott minisztertanács, amely drá­mai feszültségű, izgalmas vita után elfogadta Daladier és Bonnet Londonban teendő nyi­latkozatait. A minisztertanács után Daladier és Bonnet este fél hatkor Londonba repült Londonban vasárnap három hosszú minisztertanács volt, amelyek közül az utolsón részt­­vett Daladier és Bonnet is. Chamberlain szakadatlanul ta­nácskozott, London utcáin pedig állandóan tüntettek, amelyek erélyes magatartásra buzdítják a kormányt. Németellenes ma­gatartásnak azonban nyoma sem volt. Gamelin tábornok francia vezérkari főnök is hétfőn Lon­donba érkezett, ahol az angol kormány vezető tagjaival ta­nácskozott. Roosevelt elnök hétfőn reg­gel táviratilag felhívást intézett Angliához, Franciaországhoz, Benes elnökhöz és Hitler kancel­lárhoz, amelyben a béke meg­óvására szólítja fel őket. Hull amerikai külügyminisz­ter újságírók előtt kijelentette, hogy Roosevelt felhívása Ma­gyarországnak is szól és a var­sói és budapesti amerikai kö­veteket utasították a felhívás egy-egy példányának átnyúj­­tására. Az angol hadügyminiszter fegyverbe szólította a territoriá­lis hadsereg­ légvédelmi és partvédelmi egységeit, mind a tiszteket, mind a legénységet. Angol politikai körökben nagy felháborodást keltett Cseh­szlovákiának az az eljárása, hogy a német jegyzék szövegét a londoni cseh követ útján nyilvánosságra hozta. Hangsú­lyozzák, hogy a jegyzék szöve­gét senkinek sem volt szándé­kában a tárgyalások ideje alatt nyilvánosságra hozni. Sir Horace Wilson — mint angol jelentés mondja — Hit­lerhez az első angol-francia javaslatból kiinduló újabb ja­vaslattervezetet vitt, amely lé­nyegében a német követelések elfogadását ajánlja. Az angol miniszterelnök levelében Hitlert személyes ismeretségükre hivat­kozva kéri az utolsó angol fran­cia terv elfogadására. Londoni jelentések szerint állítólag megtörtént a cseh kor­mány válaszának átadása. A jegyzék, illetve válasz tartal­mából nem hoznak semmit nyilvánosságra. Állítólag Cseh­ország nem tartja elfogadható­nak a német követeléseket. A Duce északolaszországi útja befejeződött. Ez az út nem­zetközi szempontból is nagyje­lentőségű, mert a Ducénak al­kalma nyílt nyolc beszédben Európa népei lázas izgalomban várják október elsejét

Next