Magyar Alföld, 1939 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1939-01-01 / 1. szám

Va$ár*na p, 039 január­i Ara 10 fillér Eckhardt Tibor karácsonyi cikke a Daily Telegraphban Eckhardt Tibornak, a Magyar Alföld számára írott karácsonyi cikkét a fővárosi lapok is bő kivonatban ismertették. Most arról kaptunk hírt, hogy a cik­két bő­­ kivonatban közölte az angol külügyminisztérium lapja, a Daily Telegraph is és külö­nösen a külpolitikai fejtegetéseit hangsúlyozta ki erősebben. 1938 mérlege Nem könnyű az év utolsó napján a letünő év mérlegét felállítani, mert ez az év rendkivül gazdag volt poli­tikai és gazdasági eseményekben. Ezek az események hatalmas tanul­ságokat rejtenek méhükben és ez események ma még fejlett politikai és gazdasági rugói működésüket az eljövendő időkben fogják kifejteni. A politikai, főleg külpolitikai esemé­­­­nyek közül magasan kiemelkedik az osztrák és a szudétanémet­ anschluss és számunkra mindezek jelentőségét meghaladja a belvederi döntőbíró­­bírósági döntés, ami az év vitatha­tatlanul legnagyobb politikai aktí­vuma. Ezek az események megváltoztatták körülöttünk a politikai légkört. A Berlin—Róma politikai tengely lénye­gesen megerősödött. Magyarország pedig az események megváltoztatha­tatlan logikája következtében még erősebben hozzásimult a tengelyha­talmakhoz. A külpolitikai alkalmaz­kodás következtében, de különösen a Harmadik Birodalom erőnöveke­dése miatt a belpolitikai konstelláció is lényegesen megváltozott. 1938 végén elmondhatjuk, hogy a magyar belpolitikai élet eddigi szi­lárd körvonalait az események el­mosták. A belpolitikában ma minden a mozgás, az átalakulás állapotában van. Az elvi keretek széttolódtak, az elvi ellentétek kiélesedtek, vagy el­homályosodtak. Jósolni egyáltalán nem könnyű. A tömegek ma még mozdulatlanok, főleg a vidéken. A hangos és terminusta hatalomátvételt beígérő mozgatnak minden terminust elmulasztottak:­­ A parasztság vár és figyel. A középrétegek idegesen ori­entálódnak új irányok felé A gazdasági helyzet képe nem raj­zolható meg néhány vonással. A politikai erőváltozások a gazdasági problémák egész sorát vetették fel. Át kellett értékelni eddigi gazdasági magatartásunkat és át kell építeni gazdaságpolitikai szervezetünket. A Felvidék visszacsatolása is rengeteg új problémát hozott. Emellett az ál­landóan erősödő politikai agitáció nyomására a szociális igények hihe­tetlenül megnövekedtek. Ennek csak örülni lehetne, ha a szociális igények megnövekedése a termelés kapacitá­sával együtt növekedett volna. A gazdasági élet átépítése érdekében beígért reformok következtében azon­ban a tőkés érdekeltségek vissza­húzódtak a vállalkozástól. A terme­lés kapacitása így nem növekedhet. A szociális igények és a szociálpo­lti­kai reformok megvalósítása pedig növekvő termelést, fokozódó pros­peritást követelnek meg A termelés fokozása és a gazdasági élet renta­bilitásának helyreállítása gazdasági és politikai rendet tételez fel. Mit hoz 1939? Ki tudná előre megjósolni. A politikai és gazdasági világ még mindig a változás, a fej­lődés állapotában van. Mi reméljük, hogy a változások meghozzák a leg­égetőbb problémáink megoldását. Hlll. évfolyam*» I. Biám sát kívánta, míg Baráth István ipartestületi elnök nem értette a megszüntetés és újjászervezés okát. A vitát a szavazás dön­tötte­­­: a közgyűlés elfogadta a polgármester indítványát. A Baross Szövetség gyulai fiókjának beadványát elfogadva, kimondották, hogy a kirakodó vásárokat ezentúl vasárnap he­lyett csütörtökön tartják meg. Több kisebb jelentőségű ügy letárgyalása után a közgyűlés fél tizenkét órakor végetért. Csatornázás, vízvezeték, kirakodóvásár kérdése a pénteki városi közgyűlésen E hó 30-án délelőtt 10 órás kezdettel tartotta meg gyér ér­deklődés mellett Szentes Károly helyettes polgármester elnöklete mellett Gyula megyei város kép­viselőtestülete ez évi utolsó köz­gyűlését. Örömmel vették tudomásul dr. Varga Gyula polgármester, Bagi Sándor műszaki tanácsos és dr. Kazó Károly, ideiglenes felvidéki kirendelését és a Ka­binetiroda köszönő leiratát. Ismertették a közigazgatási bíróság ítéletét, hogy az 1936. évi március 28-i tisztújító köz­gyűlésen dr. Kozó Károly meg­választását szabálytalan jelölés miatt megsemmisítette. A köz­gyűlés felhatalmazta a polgár­­mestert, hogy az előbb említett fogalmazót eddigi állásába he­lyettesítse be. Elfogadták a városi főügyész által újonnan átdolgozott szer­ződést Fábián István gazdasági gyakornok félfogadása tárgyá­ban. Az új köztisztasági szabály­rendelet-tervezet súlyos terhe­­ként nehezedne a háztulajdo­nosokra, mert minden háznál szennyvízgyűjtő és derítő beton­­medencét kellene létesíteni. Hos­­­szabb vita után elhatározták, hogy a szabályrendelet-tervezet megvitatását leveszik a napi­rendről, azt az állandó választ­mány által ajánlott módosítá­sokkal, valamint a műszaki hi­vatal véleményével ellátva, meg­küldi az új képviselőtestületi tagoknak is és csak ennek meg­történte után hozzák a közgyű­lés elé. Polgármesteri javaslatra meg­semmisítették az üresedésben levő I. o. pénztárnoki állást, a meglevő 11. o. pénztárnoki állást 1. osztályúvá szervezték át és Garamvölgyi Gézát 1. osztályú pénztárnokká a VIII. fizetési osztályba léptették elő. Kiss András a jelen állapot fentartó­ restrukció-e a városproblémákról írni? Igen súlyos kijelentés hang fzott el pénteken délelőtt a város rendkívüli­­j közgyűlésén. Ugyanis az elnöklő helyettes-polgármester a köztiszta­ságról alkotott új szabályrendelet vitája közben azt a véleményét fe­jezte ki, miszerint aki a város ve­zetésében szükséges reformokról ír, az destruál. Tudomásunk szerint az egész országban, a miniszterelnöktől kezdve az összes felelős tényezők a reformok szükségességéről beszélnek és az összes konstruktív lapok erről írnak anélkül, hogy Gyula megyei város helyettes­ polgármesterének ki­vételével valaki megvádolta volna őket. Kijelentette még Szentes Károly helyettes polgármester azt is, hogy szép dolog írni a város csatornázá­sáról és egyéb szükséges dolgokról, de meg is kellene jelölni azt is, honnan vegye elő a trianoni határok miatt leszegényedett város a szük­­­séges pénzt. Erre többek között az megjegyzésünk: azért kapja a város főjegyzője és vezetősége a nem épen megvetendő fizetést, hogy előteremtse a város korszerű reform­jaihoz szükséges összegeket. Taná­csokat kérni tehetetlenség és nem egyéb, mint a fantáziahiány be­ismerése. Szóba került még ugyanezen a közgyűlésen az üresedésben levő első osztályú pénz­tárnoki állás meg­szüntetése, a második osztályú pénz­tárnoki állásnak első osztályú pénz­­tárnoki állásra átszervezése és Ga- Salgótarjáni Kőszénbán­ya Rt. Dorogi és Salgó i­rui&elt, Kötess tartReÉt, kis* terenyel, kazár! valamint dorogi darafeosssén lerakat:

Next