Magyar Állatorvosok Lapja, 1956 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1956 / 8-9. szám - ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSEK - Abonyi Lajos - Miklovich Miklós: Dinitro-orto-krezol okozta mérgezés háziállatokban

1956. augusztus—szeptember MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 335 izomzatban 92%-kal, az adenozinfoszfáté 62° ,,-kal csök­ken, a szervetlen foszfátok viszont növekednek s a glikogén-raktárak eltűnnek. Feltételezik, hogy a fosz­­forilálás és az oxidálás folyamatait gátolja az izomzat­ban, emiatt a szervezet nem képes az adenoziltrifoszfá­­tot reszintetizálni, az adenoziltrifoszfát fokozatosan adenilsavvá bomlik le és az izomzat merev álla­potba jut. Az Országos Állategészségügyi Intézetben az el­múlt 3 év folyamán 12 esetben állapítottunk meg M­OK által okozott mérgezést háziállatok között, melyek során 4 szarvasmarha, 11 sertés és számos baromfi hullott el, illetve került kényszervágásra. Az említett 12 eset közül röviden ismertetünk há­rom olyan esetet, amelyek részletesebb kórelőz­ményi adatokat, valamint klinikai és kórbonctani leletet is szolgáltattak, s így a mérgezés keletke­zése, valamint lefolyása könnyebben rekonstruál­ható volt, mint a többi esetben. Remélhetőleg a három kiválasztott esettel hasznos példát tudunk szolgáltatni kartársainknak a gyakorlatukban elő­forduló DNOK-mérgezés felismerésére és megíté­lésére. Első esetünk során egy újonnan épített sertés­­hizlalda farészeit egy sárga színű „méregmentes gombátlanító anyag“-nak jelzett festékkel be­kenték. A bekenés időpontját követő nagy esőzések ezt a festéket a farészekről lemosták, és az élénk sárga színű folyadék a hizlalda padlóján tócsákban állott, az ott tartózkodó sertések bőrét megfestette, sőt az állatok ittak is belőle, s egymás bőrét nya­logatták. Ezt követőleg az állomány étvágytalan lett, gyomor-bélhurut tünetei jelentkeztek és 2 ser­tés el is hullott. Ezek bencselete a kezelő állat­orvos szerint gyomorbélgyulladás, májgyulladás, sárgaság. A sertések bélsara feltűnő sárga színű volt. A „méregmentes gombátlanító anyag“­ a kémiai analízis szerint a DNOK alkáli-sójának bi­zonyult. A második eset alkalmával egy tsz 3 üszője dél­előtti legelés közben a legelőn talált állítólagos „Viktória sárga“ festékből evett. Délben kettőt kö­zülük a gondozók kényszervágtak, mert bemondá­suk szerint az állatok igen súlyos állapotban voltak. Az életben maradt harmadik üszőn az állatorvos szapora és felületes légzést, valamint gyenge és fel­tűnően gyors pulzust észlelt. Az üsző feje nagy te­rületen sárga festékkel szennyezett volt, s élénk sárga színű volt az ürített vizelet is. Az állat koffein és carbo medicinalis adagolására 24 óra alatt tünet­mentes lett. A kényszervágott üszők vágóhídi bon­colása alkalmával felfúvódást, súlyos tüdőoedemát és a mell-, valamint a hashártya egészen enyhe sárga elszíneződését állapították meg. A mérgezést okozó „Viktória sárga“ festék a kémiai analízis során a DNOK kálium-sójának bizonyult, s kimu­tatható volt a kényszervágott állatok oltógyomor­­tartalmában is. Harmadik esetünk kapcsán három sertés „Viktória sárga““ festékanyagból evett, mely a ser­tésszállás közelében lévő építkezési anyagok között volt. Az első sertés a vegyület felvétele után 10— 20 perc múlva „rosszul lett“, majd görcsök között rövid idő alatt elhullott. A másik két sertést az azonnal beadott Enterotoninnal sikerült meghány­tatni. Hányadékuk feltűnően sárga színű volt. A hányás ellenére az egyik 4—6 óra alatt, az elsőhöz hasonló görcsök között elhullott, a másikat kény­szervágták. Boncoláskor látni lehetett, hogy a száj környéke sárga festéktől szennyezett, a gyomor­­tartalom erősen sárga színű, a gyomor nyálkahár­tyája duzzadt, kipirult, sűrű nyálkával fedett. A máj bővérű, duzzadt, a máj lebenykék körül fekete­vörös rajzolat látható. Egyéb szervek részéről el­változás nem volt észlelhető. A „Viktória sárga“ festék a kémiai vizsgálat szerint a DNOK kálium­sója volt. Ha saját eseteink rendelkezésre álló adatai, valamint az irodalom alapján összefoglaljuk a DNOK-mérgezés klinikai és kórbonctani képét, a következőket állapíthatjuk meg. A DNOK-t felvett állat már 15—20 perc múlva a mérgezés tüneteit mutathatja; az elhullás 2—12 órán belül történik. Az első tünetek nyálzás, hány­inger, hányás (a hányadék feltűnő sárga színű le­het), izzadás. A légzés szapora és felületes, hasonló­képpen az érvelés is szapora és gyenge. Később izomremegés, majd görcsök léphetnek fel. Az eset­leg ürített vizelet feltűnően mély sárga színű lehet, mert a DNOK a vizelettel ürül ki a szervezetből, azonban olyan lassan, hogy a mérgezést túlélő ál­latok vizeletében a felvétel után 13 nappal is ki­mutatható a DNOK. A DNOK-mérgezés gyanúját kelti már külső megtekintéskor az állat szájának és a nyelv nyál­kahártyájának sárga elszíneződése, mely a pofa­szőrökre is ráterjedhet, sőt a lábvégeken is ész­lelhető. A gyomortartalom és a gyomor nyálka­hártyája minden esetben sárga színű, a gyomor nyálkahártyája ezenkívül duzzadt és kipirult, he­lyenként bíborvörös lehet. A mell- és hashártya halvány sárga elszíneződést mutathat olyan mér­tékben, hogy egyes esetekben haemolyticus icte­­rushoz hasonló sárgaság észlelhető az egész hulla savóshártyáin, sőt zsírszövetében is. A feltűnően kifejezett és gyorsan fellépő hullamerevség ész­lelésére csak a frissen boncolt esetek kapcsán van lehetőség. A DNOK-mérgezés gyógykezelésére sem iro­dalmi adat, sem saját tapasztalat nem áll ren­delkezésünkre, így csupán a szokásos, minden mér­gezés esetén tanácsolt eljárásokat ajánlhatjuk (hánytatás, gyomormosás, állati szén, hashajtók és szívre ható szerek adagolása). A kényszervágott állatok húsának felhasználására vonatkozólag egyelőre az elkobzást javasoljuk, mert a mérgezett állatok összes szöveteiben megtalálható a DNOK, és sem hazai, sem külföldi tapasztalat nincs a hús felhasználását illetően. A DNOK-mérgezés lehetősége a feltűnően ala­csony halálos adag (50—100 mg/kg szájon át) miatt igen nagy. Egy 50 kg-os sertésnek elegendő 100—200 ml (pár korty) 2°/6-os permetlevet meginni, hogy halálosan mérgeződjék. Figyelembe kell vennünk azt a körülményt is, hogy a DNOK-készítmények­­nek nincs visszataszító szaga vagy íze. Az emberek számára figyelmeztető lehet az élénk sárga szín, viszont állatoknál az a körülmény nem jöhet szóba.

Next