Magyar Állatorvosok Lapja, 1966 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1966 / 8. szám - EREDETI KÖZLEMÉNYEK - Gráf Zoltán - Tamás László: Egyszerű módszer a háziállatok véralvadási idejének és a retractio menetének a meghatározására

1966. augusztus MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 359 Az Állatorvostudományi Egyetem Sebészeti és Szemészeti Tanszéke és Klinikája (tanszékvezető: B. Kovács András dr. egyet. tanár, az állatorvostudományok kandidátusa) Egyszerű módszer a háziállatok véralvadási idejének és a retractio menetének a meghatározására írta: Gráf Zoltán dr. egyet, tanársegéd és Tamás László dr. egyet, docens A véralvadás folyamatának a zavarai az opera­tív szakmák (sebészet, szülészet) és a belgyógyászat szempontjából egyaránt figyelemre méltóak. Az alvadási zavarok megállapítására az utóbbi évek szakirodalma 20—30 különféle vizsgálatot is­mertet. Hazánkban Horn, Kovács és Altmann (1950) 8—10, Gerendás (1958) 12 különböző vizsgálat ada­taiból von le következtetést, s készít ún. koagulogra­­mot. Ennek elkészítéséhez megfelelően felszerelt la­boratóriumban jól képzett szakembernek is legalább 2—3 óra szükséges. Ez a tény a vizsgálat rutinszerű végzését hátráltatja, állatorvosi viszonyok között pe­dig szinte lehetetlenné teszi. Vizsgálataink célja az volt, hogy olyan egyszerű, ún. globális módszert keressünk, amely a véralvadás f­olyamatának egészéről ad áttekintést. E célra a vér­zési idő meghatározása felelt volna meg a legjobban, ez ugyanis a vascularis tényezőkről is felvilágosítást ad. Értéke azonban még humán viszonyok között is elég pontatlan, mert nagymértékben függ a szúrás mélységétől, az ujj bőrének vastagságától stb. Álla­tokon a vizsgálat helyéül csak az ajak belső felülete alkalmas. Itt viszont a már az embernél említett té­nyezők mellett az ajak rögzítésének a módja, az állat nyugtalankodása, nyálzás stb. is zavarhatja az érté­kelést. Erre vonatkozó kísérleteink alapján a vérzési idő vizsgálata állatokon nem ad értékelhető ered­ményt. Ezért olyan eljárást igyekeztünk találni, amely jelzi a vér teljes alvadásának az idejét s a vér­­alvadék viselkedését, a véralvad­ék tapadó- és zsu­gorodóképességét (retractióját). Ez utóbbiaknak fő­leg sebészeti szempontból van nagy jelentősége. Az alvadási idő meghatározására a fibrinszál-húzá­­sos módszer (Bu­rcker) az egyik leggyakrabban ajánlott eljárás. E módszerrel Mócsy szerint a ló vérének alva­dási ideje 15—20, a kutyáé 3—6 perc. Gyarmati szerint a lóé 11—12, a kutyáé 3 perc. Ez a vizsgálat azonban csak a véralvadás kezdetének időpontjáról tájékoztat, annak befejezéséről nem. A vér teljes alvadási idejének a meghatározására a Lee—White-féle módszer szolgál. Eszerint a vért 8—10 mm átmérőjű csövecskében 37°C-os vízfürdőbe állítják. Alvadási időnek veszik a vérvételtől addig eltelt idő­tartamot, amikor a folyadék felszíne a cső elmozdítására sem változik. E módszerrel a kutya véralvadási ideje 4—8 perc (Marek és MacSy). A véralvadék retractióját általában Biggs és Mac­­farlane (1953) módszerével vizsgálják. A vizsgálathoz 0,1 ml pontossággal beosztott centrifugacső szükséges. A cső dugójába üvegbotot erősítenek, amelyen néhány kis nyúlvány van az alvadék megtartására. A csőbe 5 ml vért bocsátanak, majd azt 37°C-os vízfürdőbe állítják. A csövet a vér megalvadása után még 1 óra hosszat hagy­ják állni a vízfürdőben. Ekkor az üvegbot segítségével az alvadékot kiemelik, és a kipréselt savó mennyiségét a cső beosztásán leolvassák. Az alvadékot visszahelye­zik, és a leolvasást a 3. és az 5. órában is megismétlik. Az 5 óra alatt kiszorított savat az 5 ml vérmennyiség százalékában fejezik ki, és mint a retractio százalékát adják meg. A fenti módszerhez hasonló, de lényegesen egysze­rűbb eljárást közöl Horányi (1958), amely mind a vér tel­jes alvadási idejének, mind a retractio menetének a meghatározására alkalmas. Ő a dugóval lefelé helyezett üvegben határozza meg az alvadás teljes bekövetkezé­sének az idejét, miközben a véralvadék a behasogatott gumidugóra rátapad. Az egy óra múlva visszafordított üvegben a kiszorított savómennyiség és így a retractio folyamata jól nyomon követhető. Általában az 5 órás értéket veszi alapul, melynek normális értéke emberen 40—60%. Az általunk áttekintett állatorvosi irodalom ezekkel a kérdésekkel alig foglalkozik. Mindössze Cenk­ (1961) ismertet egy módszert a coagulatio kezdetének, a coagu­lum kialakulási idejének, a retractio kezdetének és le­folyásának vizsgálatára. A coagulatiós időt a véroszlop megmerevedése, a coagulatio kezdetét a vér felszínén világos fibrin-gyűrűk megjelenése mutatja. A retractio kezdetét a coagulumnak az üveg falától való elválása jelzi. A retrahált vérsavó mennyiségét fogantyúval ellá­tott üvegháló és az erre rátapadt véralvadék kiemelése után lehet leolvasni. Cenk­ átlageredményei: Saját vizsgálatok Az irodalom áttekintése után véleményünk sze­rint az állatorvosi követelményeknek leginkább a Horányi-féle eljárás felel meg, amely egyszerű, s egyidejűleg tájékoztat a vér teljes alvadási idejéről, az alvadék tapadó- és retraháló-készségéről. Jelen­legi vizsgálataink során e módszerrel az egészséges háziállatokra vonatkozó normális értékeket szándé­koztuk megállapítani. Anyag és módszer Vizsgáltuk harminc 5—15 éves ló, húsz 3—10 éves kutya, húsz 2—6 éves szarvasmarha és harminc 6 hóna­pos—2 éves sertés vérét. A vizsgálatokat a Horányi által leírt eljárással vé­geztük. Ehhez szükséges: 10 ml-es, 0,10 ml pontossággal beosztott centrifugacső és gumidugó. A gumidugó alsó, az üvegcső lumene felé tekintő felületén éles késsel ket­tős kereszt alakú rovátkát készítünk (1. kép). Fontos, hogy a vizsgálathoz használatos üvegcső teljesen tiszta legyen, mert az üveg felületének szennyezettsége jelen­tősen befolyásolhatja az alvadás idejét. Vizsgálati anyagként a szokásos módon vett vénás vért használtuk. Kívánatos, hogy a véna leszorítása után a vér ne pangjon hosszú ideig a vénában, tehát a vérvé­tel gyors legyen. A vérvételi tű hosszú legyen, és lehető­leg azonnal vénába hatoljon, hogy a vérhez jelentősebb mennyiségű szövetnedv ne keveredjék. Fontos, hogy a vér a cső falán folyjék végig, ezzel megakadályozható, hogy a vér habos legyen, mert a hab az alvadás után is megtartja struktúráját, és elzárja a kiszivárgó savó elől az utat. A savókiválást a véralvadék szélének a centri- coagu­latio kezdete (perc) coagu­retrac­tio kezdete (perc) retractiós érték latio befeje­zése (perc) 5 óra (%) 24 óra (%) Szmarha . . . 3,0 14,0 29,8 39,6 74,4 Kutya......... 2­ 7,0 25,7 27,8 44,0

Next