Magyar Állatorvosok Lapja, 1969 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1969 / 9. szám - B. Kovács András - Somogyvári Kálmán - Gerendás Mihály - Gráf Zoltán: Fibrin-tartalmú Fibrofurin sebhintőpor-Phylaxia ad us.vet. kisérletes vizsgálata
476 MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 1969. SZEPTEMBER Az Állatorvostudományi Egyetem Sebészeti és Szemészeti Tanszéke és Klinikája (tanszékvezető: B. Kovács András dr. egyet. tanár, az állatorvostudományok kandidátusa) és az Országos Vértranszfúziós Szolgálat Központi Kutató Intézetének Biokémiai Laboratóriuma (vezető: Gerendás Mihály dr., a biológiai tudományok kandidátusa) Fibrin-tartalmú Fibrofurin sebhintőpor-Phylaxia ad us. vet. kísérletes vizsgálata írta: B. Kovács András dr., Somogyvári Kálmán dr., Gerendás Mihály dr. és Gráf Zoltán dr. Az aszepszis és az antiszepszis elvének mintegy száz esztendős tudatos alkalmazása óta az orvosi gyakorlatban számos, különböző összetételű sebhintőport használtak. Évtizedeken keresztül, amikor asebkezelésben még kizárólag a bakteriológiai szemlélet volt az uralkodó, a sebhintőporoktól azt várták, hogy a sebbe került mikroorganizmusokat maradéktalanul elpusztítsa. Sokszor tapasztalták azonban, hogy az egyes sebhintőporok nemcsak a baktériumokat, hanem a szervezet sejtjeit is károsították, és ezáltal hátráltatták a sebek gyógyulását. A korszerű sebkezelés elvei szerint a jó sebhintőporral szemben napjainkban az a követelmény, hogy siettesse a pork kialakulását, adott esetekben védje a sebet a káros hatásoktól, segítse elő a sarjszövet képződését, továbbá bacteriostaticus, illetve bactericid tulajdonságánál fogva gátolja a sebbe került kórokozó baktériumok fejlődését, vagy pusztítsa el azokat anélkül, hogy a szervezet sejtjeit károsítaná. A sebhintőporoknak az ilyen tulajdonságát a hatóanyag (az antibiotikum- vagy szulfonamid-tartalom) mellett a vivőanyag is nagymértékben befolyásolja. A jelenleg forgalomban levő sebhintőporok (Ghlorocid, Tetran, Superboryl, Reseptyl stb.) kedvező széles spektrumú antibiotikumot vagy szulfonamidot tartalmaznak, nem ismeretes azonban teljes pontossággal a vivőanyagoknak a sebgyógyulásra kifejtett hatása. A korábbi vizsgálatokból tudjuk, hogy a széles körben alkalmazott Ultraseptyl-urea, elsősorban a vivőszere, kifejezetten gátolja a sebek regenerációját (19). Ez adta a gondolatot ahhoz, hogy a sebhintőpor vivőanyagaként részben vagy teljes egészében fibrin-port használjunk. A fibrin-por enyhén sárgásfehér, könnyű, finom eloszlású anyag. Könnyen hinthető, a felületre jól tapad, a nehezen hozzáférhető üregekbe pedig egyszerű eszközzel befújható. A véralvadást elősegíti; ez a hatása trombinnal együtt alkalmazva fokozható (2). A fibrint, elsősorban vérzéscsillapítás céljára már a század elején igénybe vették (5, 12, 15). Bővült az alkalmazási területe, amikor előállítására a hideg alkoholos plazmafrakcionálást kidolgozták (6a, 6b, 7a, 7b, 7c, 7d). Az új fibrin-készítmény gyakorlati felhasználása (3, 18) további kutatás kiindulópontjaként is szolgált. Az emberi vérplazma frakcionálása mellett állatvérből is állítottak elő trombint, illetve kristályos fibrinogént (1, 2, 21, 28). A fibrinogént és a fibrin-termékeket a vérzéscsillapításon kívül a sebészet és szemészet különböző területein kipróbálták (8, 13a, 13b, 22, 24, 29, 32). Az égési sérülések helyi kezelésében fontos követelmény a plazmakiáramlás csökkentése, továbbá az égett felületek fertőzésének és a toxikus anyagok keringésbe jutásának a megakadályozása. Az égési sérülések kezelését eddig fibrinogén és trombin keverékével, fibrin - filmmel vagy fibrin-lapokkal, továbbá trombin-penicillin oldattal vagy peniciillin-fibrin-trombin-por keverékével kísérelték meg (9, 10, 11, 16). A sebgyógyulásiban a fibrin kedvező szerepére azok a klinikai megfigyelések is utalnak, amelyek szerint a fibriinnel, illetve a fibrin-készítményekkel gyakran sikerült a nehezen gyógyuló sebek, torpid fekélyek granulálását és hámosodását megindítani (4, 25). A sebbe jutott vérnek a másodlagos sebgyógyulásra és a hámosodásra vonatkozó jótékony hatásáról is többen kedvező tapasztalatokról számoltak be (14, 20, 26). Az a felfogás, hogy a fibrin részt vesz a sebgyógyulás folyamatában, egyre több megerősítést nyer. A kérdés tisztázására vonatkozóan többek között folyamatban van izotóppal jelzett fibrinnel történő vizsgálatunk. Saját vizsgálatok Anyag és módszer A vér komplex feldolgozása során az első csapadékból alkalmas eljárással liofilizált fibrin-por, hideg acetonos eljárással pedig őrölt fibrin-por nyerhető. A durvaszemcsés fibrint golyósmalomban lisztfinomságúra őröljük, és végül átszitáljuk, majd három súlyrész őrölt fibrin-porhoz egy súlyrész liofilizált fibrint adtunk. Ennek a fibrin-keveréknek a felhasználásával készítettük el az alábbi összetételű sebhintőporokat: 1. Furidon 1,5 g Trombin 5000 N.E. Fibrin-liszt ad 30,0 g 2. Furidim 1,5 g Trombin 5000 N.E. Fibrin-liszt 6,0 g Bolus alba ad 30,0 g 3. Negram 1,5 g Trombin 5000 N.E. Fibrin-liszt ad 30,0 g 4. Negram 1,5 g Trombin 5000 N.E. Fibrin-liszt 6,0 g Bolus alba ad 30,0 g A hintőporok hatóanyagaiként azért választották a Furidint és a Negramot, mert az összehasonlító bakteriológiai vizsgálatok szerint a különféle gerinybeütők és más mikroorganizmusok fejlődését legjobban gátolták, ill. elpusztították azokat, de azért is, mert ezt a két szert ez ideig sem a gyógyászat, sem pedig a takarmányozás területén széles körben nem alkalmazták, ezért velük szemben rezisztens baktériumtörzsek még nem alakultak ki. A hatásossági vizsgálat eredményét a táblázat szemlélteti. Összehasonlító bakteriológiai-érzékenységi vizsgálat eredménye Megjegyzés: * a bactericid gátlási zónán belül rezisztens telepek fejlődtek ki. A vizsgálatokat Palyusite Mátyás dr. kandidátus végezte, amelyért ezúton is köszönetünket fejezzük ki. A gátlási zóna átmérője, mm-ekben A mikroorganizmus megnevezése Negram Furidin Reseptys Aspergillus fumigatus .....................0 0 0 Bacillus anthracis .............................. 30 40 24 Bacillus subtilis.......................... 26 300 E. coli........................................ 27 23 18* Listeria monocytogenes ..................... 46 230 Proteus vulgaris............................ 26 19 15* Pseudomonas aeruginosa (B. pyocyanaceum) ..................... 20* 250 Staphylococcus sp................................0 30 15 Staphylococcus sp................................ 25 35 16 Streptococcus sp...................................0 320