Magyar Állatorvosok Lapja, 1969 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1969 / 11. szám - B. Kovács András - Somogyvári Kálmán - Felai Ferenc - Gráf Zoltán: A Plastubol-spray sebfedő kisérletes vizsgálata

Az Állatorvostudományi Egyetem Sebészeti és Szemészeti Tanszéke és Klinikája (tanszékvezető: B. Kovács András dr. egyet. tanár, az állatorvostudományok kandidátusa) A Plastabol-spray sebfedő kísérletes vizsgálata írta: B. Kovács András dr., Somogyvári Kálmán dr., Felkai Ferenc dr. és Gráf Zoltán dr. A műtéti és baleseti sebek kötéssel történő vé­delme egyik jelentős feladata a sebészetnek. Régi törekvése a sebészeknek, hogy a hagyományos kö­tözőanyagokat a tárolási, előkészítési, alkalmazási és a sebgyógyulás-ellenőrzési nehézségek, valamint drágaságuk miatt — egyszerűen alkalmazható, jól fedő, olcsó anyaggal helyettesítsék. Az állatorvoslás keretei között külön nehézséget jelent még, hogy nagy állatokon a test méretei vagy a seb helyező­­dése miatt egyáltalán nem vagy csak nagyon nehe­zen lehet védőkötést felhelyezni. A műanyagok fel­fedezése és széles körű gyakorlati alkalmazása az utóbbi időben ezen a területen is biztató eredménye­ket hozott. A sebf­elületen filmszerű hártyát első ízben 1951-ben hoztak létre. A szerzők (4) égett sebfelületre Na-laktát és Na­ilaurilszulfát felkenése után zinkacetáttal impreg­nált pólyát helyeztek. A zinkacetát a kazein-hidrola­­zátummal semipermeabilis hártyát alkotott. Aeroplast elnevezésű, folyékony, filmképző sebkötözőany­aggal szerzett tapasztalataikról 1952-ben amerikai szerzők (2, 3) számoltak be. Hazai kutatók (6) a Vulnoplasitin seb­fedőt 1956-ban ismertették. Ez a műanyag poliomil­­származék, amelyet acetonban és klóretilben oldottak, majd Terramycint tettek hozzá. A Vulnoplastint első­sorban égési sérülésekre alkalmazták, de eredménye­sen használták műtéti, varrott sebek fedésére, sipoly­­környéki bőrfelmaródások­ megelőzésére is. Előnyeit más szerző (10) is abban látta, hogy az anyag néhány perc alatt megszárad, s átlátszó, vékony, rugalmas, film­szerű réteget alkot a seb felületén, amely védi a sebet baktériumos fertőzésektől, továbbá átlátszósága folytán a gyógyulás könnyen ellenőrizhető. Néhányan (7, 11) Pyrochol-oldattal szereztek jó tapasztalatokat, mások (12) Terracortryl-spray-vel permetezték be a kötés nél­kül hagyott sebfelületet. Csehszlovák szerzők (9) Chro­­nicin és Leptonex spray formájú állatorvosi készítmé­nyeket ismertetnek. A „Plaistubol-spray" elnevezésű sebfedő összetétele: metilmetakri­lát нЬиЬШакг illát-but­ilmetakrilát kopolimer 5,3 g, diaktilitálát 0,4 g, etilacetát 34,3 g, monofluontri­­klórmetán-difluor-diklórmetán 120,0 g (Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár). Nyomásálló, szelepes pa­lackban kerül forgalomba. A palack működési elve a szódásüvegéhez hasonló, ezért azt függőleges helyzet­ben ajánlatos tartani. A védőkupak eltávolítása után, a szórófej lenyomásakor, a palack tartalma permet for­májában távozik, és 30 mp alatt száraz, átlátszó fil­met képez a testfelületen. A Plastabol-film átlátszó, rugalmas, a bőrhöz jól tapad, a kórokozók számára gya­korlatilag átjárhatatlan, ugyanakkor a bőr perspiratió­­ját lehetővé teszi. A film alatt folyamatosan ellenőriz­hető a sebgyógyulás. Alkalmazása egyszerű, nem igé­nyel szakképzettséget. A filmréteg eltávolítható etil­­acetátos (aether aceticus) lemosással vagy óvatos le­húzással. A Plastabol sebfedőt számos kutató kipróbálta. Töb­ben (8) olyan szerként értékelik, amely a sebkötöző anyagokkal szemben támasztott követelményeknek igen jól megfelel. Mások (1) megállapították, hogy a műtéti sebek fedésére előnyös tulajdonságainál fogva alkal­masabb, mint az eddig használt­­kötözőanyagok. Egyen­értékűnek tartják az amerikai Aeroplast, a svéd No­­becutan és a nyugatnémet Liquidplast nevű készít­ménnyel. Előnyeként említik (5), hogy alkalmazása gyors és egyszerű, vele a műtéti sebeknél a kötszer használata elkerülhető, a varratszedést nem gátolja, a sebgyógyulás állandó kontrollját teszi lehetővé. Saját vizsgálatok Anyag és módszer A Plastubol-spray-vel végzett kísérletek során célul tűztük ki: 1. klinikailag és kórszövettanilag megvizs­gálni a sebfedő hatást a sebgyógyulás során, 2. választ kapni arra, hogy lehetséges-e a sebfelü­letre hintett seb­hintőport Plastubollal rögzíteni, illetve ily módon al­kalmazva az nem hátráltatja-e a sebgyógyulást, 3. meg­határozni a Plastabol alkalmazási területeit. Vizsgálatainkat 40 kísérleti állat és 40 klinikai beteg műtéti sebén, 96 állat másodlagosan gyógyuló sebén, to­vábbá 12, mesterségesen fertőzött és 36, előzőleg hintő­porral fedett seben végeztük. Kísérleti, Ш, klinikai ál­latként ló, szarvasmarha, sertés, kutya, macska és fehér patkány szerepelt. A műtéti sebek hossza 3—15 cm, mélysége a kísérleti állatokon a bőrre-bőr alatti kötő­szövetre terjedő, a klinikai állatokon pedig az elválto­zástól függően különböző volt. A másodlagosan gyó­gyuló, valamint a fertőzött és a sebhintőporral fedett sebek (hámihiányok) nagysága 2—10 cm­ volt. A Plastubol sebfedőt a műtéti sebekre általában 30—35 cm távolságból juttatták, ügyelve arra, hogy az anyag vékony réteget képezzen, és ne folyjon a bőr­­felületen. Egyszerre ezért csak néhány másodpercig működtettük a doboz nyomógombját, majd 25—30 má­sodperc múlva többször megismételtük a lefúvást, ily módon 3—4 rétegű, kellő vastagságú filmszerű bevo­natot kaptunk. A film az alaphoz jól tapadt, rugalmas, a sebszéleken túl a bőrre követhető volt, a bőr rán­cait és a seb alakváltozásait felvette. A hám nélküli sebek egyik részének felületét, az említetthez hasonló módon fedtük Plastubollal, más részüket kontrollként a csehszlovák gyártmányú Akutollal (Spofa). A sebek egyik csoportját a lefúvás előtt kevert baktérium-le­­vestenyészettel fertőztük, másik csoportját pedig kü­lönböző sebhintőporral hintettük be. Naponként leírtuk a vizsgált sebek klinikai tüneteit, továbbá 84 fehér patkány sebét kórszövettanilag is fel­dolgoztuk. A környezetükkel együtt kimetszett sebeket Zenker-1. fixáló keverékben rögzítettük, paraffinba ágyaztuk, és a metszeteket hematoxilin-eozinnal fes­tettük meg. Kontrollként Plastabollal nem kezelt sebek szerepeltek. A sebek klinikai leírása Műtéti (elsőlegesen gyógyuló, var­rott) sebek A kísérleti állatokon (fehér patkányokon, lovakon és kutyákon) a műtét után 24 óra múlva a sebek szélei jól tapadtak, sebváladék nem volt. A Plastu­bol film módjára vonta be a sebek felületét, a film a bőr mozgását, alakváltozását jól követte. A Plas­tabollal kezelt és a kontrollsebek között lényeges különbség nem volt. Helyenként az összefüggő film­réteg alatt, lovon főként a varratok szórási csator­nájának nyílása körül, egy-két cseppnyi, átlátszó, szalmasárga színű váladék szaporodott fel, amely babnyi-borsónyi nagyságú területen szétterülve fog­lalt helyet. A későbbi napok során klinikai különb­ség nem látszott a kezelt és a kezeletlen sebek kö­zött. A Plastubol-film alatt helyenként előforduló savós váladék mennyisége változatlan maradt. 611

Next