Magyar Állatorvosok Lapja, 1974 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1974 / 3. szám - Gráf Zoltán: Beszámoló a Kisállatok Állatorvosi Világszervezete német csoportjának kongresszusáról (Stuttgart, 1973. szeptember)

215 Beszámoló a Kisállatok Állatorvosi Világszervezete német csoportjának kongresszusáról (Stuttgart, 1973. szeptember) A W.S.A.V.A. 1973. szeptember 27—29 között Stutt­gartban megtartott tanácskozásán a „Hibás diagnózisok, tévedések, mellékhatások” c. főtémában holland, né­met, svájci és osztrák előadók szerepeltek. A főtéma megszabta az előadások és az azokat kísérő csaknem kivétel nélkül élénk viták fanyar humorát. Az állator­­vostudomány olyan területén folyt a tanácskozás, amelyről a szakirodalom nagyon szórványosan tesz em­lítést, ahol a kritikus önvizsgálat döntő módon érvénye­sül. Rosenhagen (Bremen) megnyitó előadásából kivilág­lott az a gondolat, amely e témában uralkodó jellegű kell hogy legyen: a diagnosztikai módszerek fejlődése, vagy akár a komputerdiagnózis bevezetése mellett sem nélkülözhető a diagnózishoz vezető, nem sematizálható gondolkodási folyamat. Ez nélkülözhetetlen egy bizo­nyos betegség sokféle megjelenési formáinak felismeré­sére, hiszen nincs két teljesen egyforma klinikai kép, de a kórformák a közös jellemzők alapján mégis egy­féle diagnózissal jelölhetők. A diagnózist kialakító szép logikai folyamatba — amely egyesek számára az egye­düli vonzerő a terápiával szemben — gyakran csúsz­nak be hibák, a tévedés lehetősége nem hagy el ben­nünket. A tévedésre különösen nagy lehetőség kínál­kozik a kiegészítő vizsgálati módszerek alkalmazása­kor, hiszen itt a klinikai vizsgálatban alkalmazott klasszikus hippokratesi módszerek sokrétűsége nem jut érvényre, lehetőségeink korlátozottak, pl. a rtg-techni­­kában a háromdimenziós organizmus két dimenzióban és csak fény-árnyék kontrasztos formában jelenik meg. A rtg-technika területén előforduló gyakoribb téve­dési lehetőségekről hallhattunk Polisch (Wien) előadá­sában, amelyet számos vetített rtg-kép tett szemléle­tessé. Különösen nagy óvatosságot igényel a több jelen­tésű képek bírálata, így pl. neoplasma—tbc; spondylo­sis—csigolya-metastasis; vékonybél-idegentest okozta subileus—funkcionális stenosis; hólyagfal-neoplasma— véralvadék vonatkozásban láthattunk rtg-felvételeket, amelyekre a hibás diagnózisok alapultak. Óhatatlanul tudomásul kell vennünk azt a tényt, hogy a kutyafajták diagnosztikai szempontból is más más megítélés alá esnek. Így pl. a német juhászkutyára ki­dolgozott csípőízületi rtg-kép nem vihető át a bernát­hegyire vagy a boxerre, amelyekben normálisnak számít a tágabb ízületi rés a csípőízületben (Jenny). Általános volt az a nézet — kivéve a svájciakat — hogy a felvé­telt nyújtott csípőízülettel, a combokat kissé addukált helyzetben tartva kell elkészíteni, mert ebben a hely­zetben feszül meg leginkább a ligh­teres, ebben a sítus­­ban még a kis anomáliák is feltűnnek. Egy nálunk még meg nem állapított csontfejlődési rendellenességet ismertetett Henschel (Berlin), amely elsősorban bassethoundon, de más fajtákon is előfordul. A bántalom lényege, hogy az antebrachium csontjai egyenlőtlenül nőnek és szalagos összeköttetésük révén egymásra húzó erőt gyakorolnak, amely végül is a kö­nyökízület szétválásához, a processus anconeus izoláló­­dásához vezet. Elsősorban 1973-as amerikai irodalom alapján, a szuka ciklusára vonatkozó, az alapkutatás körébe tartozó is­mereteket hallhattunk Ficustól (Bremen), aki szerint a szukának nincs teljes szexuális nyugalmi szaka, hanem ivarzástól ivarzásig cytológiailag jól követhető változá­sok zajlanak le, így a ciklus: propestrus 10, oestrus 10, metoestrus 130, anoestrus 30 nap. Gyakori tévedé­sekhez vezethet szukánál a helytelenül időzített és do­­zírozott hormonkezelés (pyometra). A helyes alkalma­zási módok, amelyekben a legkisebb a kockázat Dreier (Wien) szerint a következők: 1. Ancestrus esetén: 0,1—0,5 mg ösztrogén harmadna­­ponta és 25—50 NE FSH másodnaponta. 2. Elhúzódó ivarzás: gesztagének 2,5—10 mg/nap. 3. Habituális abortusz, amely a fedeztetés után kb. 25 nap múlva jelentkezik (barnás kifolyás az első tü­net): progeszteron 12 mg/nap és gesztagének 2,5—10 mg/nap. Utóbbi preventive is adható 1 hónappal a tüzelés előtt kétszer, kéthetes időközben. 4. Cikluselmaradás, ill. eltolódás: a várható ivarzás előtt (cytol. kép) 2—4 héttel parenterálisan adott gesztagén. 5. Abortusz: elérhető az első 10—20 napban, összmeny­­nyiségben adott 10—20 mg ösztrogén hatására. 6. Álvemhesség esetén Arbeiter (Wien) szerint 4 na­ponta adott 1—1 mg ösztrogén vagy ösztrogén + androgén kombinációktól várhatunk az egyéb terá­piás módszerek mellett (vízdiéta, antiphlogisticu­­mok, trankvillánsok) sikert. Az álvemhesség esetén adott gesztagén csak időlegesen csökkenti a tejter­melést, ugyanakkor a tőgy ter­méjét növeli. Az öszt­­rogén-terápia rizikója (mammatumor) 5 éves élet­kortól jelentkezik. Kevésbé ismert és részben új műtéti technikát ismer­tetett Uehlinger (Basel) a porckorongsérv megoldására és David (Wien) a kozmetikai sebészet területéről. Előbbi műtéti megoldása a szerző szerint 80%-os gyó­gyulást biztosít. A műtéti technikát a kiváló műszere­zettség biztosítja, a gerincvelőt, hogy sérülését elkerül­jék, feltárás után jegelik és csak utána mozdítják ki helyéből, hogy a porckoronghoz is hozzáférhessenek. Új, általános érzéstelenítési módszerek váltak is­mertté Kelch (Karlsruhe) révén, aki macskán a keta­­minhidroklorid (Ketanest) neurolepticus hatását a Xy­­lasin (Rompun) analgeticus és relaxáló hatásával ki­egészítve — előbbiből 20 mg/macska, utóbbiból 8 mg/ macska im. adagokat véve — 20—30 percig tartó neu­rolepticus analgesiát ért el, amely alkalmas volt a szo­kásos sebészeti beavatkozások elvégzésére; atropin­­praemedicatio ajánlatos (vagus-izgalom). Kutyán a Xy­­lasin — Methadon (Polamivet, Depridol) kombináció a hatásmélységet tekintve csaknem teljes értékűnek bi­zonyult a propionil-fenotiazinfoszfát (Combelen) — Methadon (Polamivet) kombinációval, és jelentős előnynek számít, hogy az utóalvás 30—60 percnél nem több. Hasonlóan jó hatásúnak mutatkozott macskán (Rosenhangen, Bremen), Combelen (2 mg im.) és 15 perc múlva utána adott Ketanest (10 mg/kg im.), amely a beavatkozás időtartamától függően ismételten utána­adható. A főtémát kísérő, ritka és érdekes kórképeket ismer­tető előadások közül kiemelkedett Rudolph (Giessen) a kutya gombás orrgyulladása kórképének ismertetése (idült gennyes habos orrfolyás, rtg), továbbá Kraftnak (Giessen) macskáknál a csapvizes beöntést kísérő sokk­tünetek jelentkezését felderítő (ok: a beöntés okozta, vérpályán belüli haemolysis) előadása, valamint Becker (Berlin) által bemutatott, kutyán jelentkező protozoo­­nózis, a leishmaniosis differenciáldiagnosztikai vonat­kozásai (anaemia, nyirokcsomó-duzzanatok, idült iri­docyclitis, keratitis, dermatosis). A háromnapos tanácskozáshoz jól szervezett kulturá­lis program és ipari kiállítás csatlakozott. Megjegyzem még, hogy e világszervezet német lapja a hazánkban is jól ismert „Kleintierpraxis”. Gráf Zoltán dr. Pest megyei Állategészségügyi Állomás Központi Állatkórháza­­ Gödöllő

Next