Magyar Állatorvosok Lapja, 1974 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1974 / 8. szám - LEVÉL A SZERKESZTŐSÉGHEZ - Bóné László: A Vagothyl lengyel készítmény használatáról

576 MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 1974. AUGUSZTUS ki fennhangon Katona dr. Tehát „csupán” e berende­zések hatékony tisztítása és fertőtlenítése óriási minő­ségi javulást eredményezne. Hiányoznak továbbá azok a középkáderek, akik több, a tej higiénikus termelése és kezelése kapcsán szükséges munkafázisban partnerei lehetnének az állatorvosoknak. A tehenek tőgygyulladása nagy hátráltatója a higié­nikus tejtermelésnek. Szemléletformáló előadásában Horváth dr. szenvedélyes hangon szólt a szubklinikai mastitisek népgazdasági jelentőségéről. Rámutatott arra, hogy a tőgygyulladás nem elsősorban gyógykezelési probléma, hanem sokkal inkább olyan megoldatlan üzemvezetési és szervezési tényezőkkel kapcsolatos, hogy csak néhányat említsek, mint a gépi fejés, a fejő­gép­szerviz-hálózat, a fertőtlenítés, a tehenek tartástech­nológiája, a felvilágosító munka. Mindezek elemzése után felhívta az előadó a figyelmet a megoldás komplex jellegére, hangsúlyozván, hogy az állatorvos egymagá­ban csak „tűzoltó” munkára képes, ha az üzem többi érdekelt szakembere és a tejipar nem segíti. Gondjaink közé tartozik a tejnyerés és -kezelés hatósági előírásai­nak hiánya, a mastitisre vonatkozó MÉM állategészség­ügyi és élelmiszerhigiéniai irányelvek késése, továbbá mint nem lényegtelen kérdés, a szubklinikai mastitisek folytán nagyobb sejtszámú és baktériumtartalmú tej sorsának rendezetlensége. Nagy gond fordítandó arra is, hogy tejiparunk antibiotikumot akár csak nyomokban tartalmazó tejet se forgalmazzon. Számos tárgyszerű hozzászólás hangzott el. Többen javasolták, hogy a gazdaságokat érdekeltté kell tenni a mastitis elleni védekezésben, ami egyet jelent azzal, hogy kívánatos lenne azt a fejlődési színvonalat elérni, hogy a minőség szerint differenciáltan történjék a tej átvétele. Javaslat szólt arról, hogy külföldi kedvező ta­pasztalatok alapján jőgyegészségügyi szolgálat alakul­jon. Hallgatva az előadásokat és hozzászólásokat, kétség­telenül arra a gondolatra jut az ember, hogy a kiváló végtermék elérésének számtalan akadálya, buktatója van. A tej hosszú és problémás útját átfogni, gondozni csak egy erre specializált hálózat képes. Az, hogy ez a HÁESZ mintájára alakuljon-e meg, vagy az állategész­ségügyi állomásokhoz kapcsolva működjék, — azt hi­szem — mellékes. De mindenképpen a tőgy egészség­ügye, a tej termelése, feldolgozása és ellenőrzése a ha­tósági intézkedések egész sorát, a gazdaságokban és az iparban a termelési, ill. feldolgozási viszonyok javítását igényli, és talán főleg a mainál több ismeretet, újabb szemléletet és összefüggést követel. Talán kicsit túl borúsan látták az előadók és a hozzá­szólók a mostani helyzetet, de úgy érzem, sikerült nekik a jelenlevők figyelmét ráterelni egy nagyon fontos nép­­gazdasági, valamint köz- és állategészségügyi kérdésre. Azt, hogy mennyire így van, bizonyítja az a határozati javaslat is, amelyet az elnöklő Takács János dr. igaz­­gató-főállatorvos indítványára a jelenlevők megszavaz­tak. A határozat pontokba foglalva tartalmazza mind­azokat a fontos, az előbbiekben csak érintett javaslato­kat, amelyek a Magyar Agrártudományi Egyesületnek mint társadalmi szervnek az ajánlásaiként eljutnak fő­hatóságunk vezetőihez. Egy dániai és egy Tolna megyében készült kisfilm vetítése kapcsán mindazt élőben, színesben és mozgó­ban láthattuk, amiről az előadók szóltak. Ebéd után üzemi technológiai bemutatót rendeztek a Szolnoki Ál­lami Gazdaság tehenészetében, amelyet a fehér asztal­nál szűkebb körű szakmai megbeszélés követett. Holló Ferenc dr. Tisztelt Szerkesztőség! A Vagothylt már két éve rendszeresen használom a Szolnoki Állami Gazdaság 1000-es létszámú tehenészeté­ben. A szerzett tapasztalatok eredményességére való te­kintettel szükségét érzem az eddigi gyakorlati megfi­gyeléseim közreadásának. A készítményt a következő esetekben alkalmaztam. A puerperium időszakában az involutio gyorsítására és serkentésére intrauterin 500 ml 2%-os oldatot infun­­dáltam. Az így kezelt esetekben az infúzió adása előtt a méhbe semmiféle kóros folyamat nem volt megálla­pítható. Az oldat bevitele után az involutio felgyorsult, és az ellés utáni első ivarzás a puerperium 20—30. nap­ja között bekövetkezett. Az ivarzási nyálka minősége és mennyisége megfelelő volt. A termékenyítés általában a második ivarzás alkalmával történt. A kezelt állatok esetében a termékenyítési index 1,8—2,0 között inga­dozott. Az ellésforgó a szer alkalmazása előtti 410 nap­ról 361 napra csökkent. Az involutio művi fokozására azért volt szükség, mert az állandó istállózás és az ipar­szerű tartás miatt a méh visszaalakulása vontatottá vált, elhúzódott, és igen sok esetben utófertőzésekre adott alkalmat. A termékenyítés csak többszöri gyógy­kezelés és visszaivarzás után vált lehetővé. A készítményt különböző fokú idült endometritisek gyógykezelésre is alkalmaztak. Első- és másodfokú idült méhhurut gyógykezelésére a Vagothyl 4%-os oldata ki­elégítő eredményt adott. Az infúzió megismétlése csak az esetek 8%-ában vált szükségessé. Az így kezelt te­henek 85%-a vemhes lett. Magzatburkok visszamaradása, valamint harmad- és negyedfokú endrometritisek esetében a 4%-os Vagothyl­­oldatot Sigmamycinnel kombináltam, majd a gyógyke­zelést 5—6 nap múlva, csak Vagothyllel ismételtem meg. Harmadik kezelésre az esetek 20%-ában volt szük­ség. A vemhesség aránya itt 72%-os volt. A készítmény tömény oldata kitűnően használható az ellés során keletkezett vérzések csillapítására is. A vérző felület beecsetelése után még az artériás vérzések is másodperceken belül megszűnnek. Az így kezelt sé­rülések varrása a vérzés megszűnte után könnyen el­végezhető. A gyógyulás rendszerint per primum bekö­vetkezik. Boné László dr. főállatorvos Héki Á. G. Szolnok — Alcsisziget Levél a szerkesztőséghez A Wagothyl lengyel készítmény használatáról

Next