Magyar Állatorvosok Lapja, 1974 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1974 / 8. szám - LEVÉL A SZERKESZTŐSÉGHEZ - Bóné László: A Vagothyl lengyel készítmény használatáról
576 MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 1974. AUGUSZTUS ki fennhangon Katona dr. Tehát „csupán” e berendezések hatékony tisztítása és fertőtlenítése óriási minőségi javulást eredményezne. Hiányoznak továbbá azok a középkáderek, akik több, a tej higiénikus termelése és kezelése kapcsán szükséges munkafázisban partnerei lehetnének az állatorvosoknak. A tehenek tőgygyulladása nagy hátráltatója a higiénikus tejtermelésnek. Szemléletformáló előadásában Horváth dr. szenvedélyes hangon szólt a szubklinikai mastitisek népgazdasági jelentőségéről. Rámutatott arra, hogy a tőgygyulladás nem elsősorban gyógykezelési probléma, hanem sokkal inkább olyan megoldatlan üzemvezetési és szervezési tényezőkkel kapcsolatos, hogy csak néhányat említsek, mint a gépi fejés, a fejőgépszerviz-hálózat, a fertőtlenítés, a tehenek tartástechnológiája, a felvilágosító munka. Mindezek elemzése után felhívta az előadó a figyelmet a megoldás komplex jellegére, hangsúlyozván, hogy az állatorvos egymagában csak „tűzoltó” munkára képes, ha az üzem többi érdekelt szakembere és a tejipar nem segíti. Gondjaink közé tartozik a tejnyerés és -kezelés hatósági előírásainak hiánya, a mastitisre vonatkozó MÉM állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai irányelvek késése, továbbá mint nem lényegtelen kérdés, a szubklinikai mastitisek folytán nagyobb sejtszámú és baktériumtartalmú tej sorsának rendezetlensége. Nagy gond fordítandó arra is, hogy tejiparunk antibiotikumot akár csak nyomokban tartalmazó tejet se forgalmazzon. Számos tárgyszerű hozzászólás hangzott el. Többen javasolták, hogy a gazdaságokat érdekeltté kell tenni a mastitis elleni védekezésben, ami egyet jelent azzal, hogy kívánatos lenne azt a fejlődési színvonalat elérni, hogy a minőség szerint differenciáltan történjék a tej átvétele. Javaslat szólt arról, hogy külföldi kedvező tapasztalatok alapján jőgyegészségügyi szolgálat alakuljon. Hallgatva az előadásokat és hozzászólásokat, kétségtelenül arra a gondolatra jut az ember, hogy a kiváló végtermék elérésének számtalan akadálya, buktatója van. A tej hosszú és problémás útját átfogni, gondozni csak egy erre specializált hálózat képes. Az, hogy ez a HÁESZ mintájára alakuljon-e meg, vagy az állategészségügyi állomásokhoz kapcsolva működjék, — azt hiszem — mellékes. De mindenképpen a tőgy egészségügye, a tej termelése, feldolgozása és ellenőrzése a hatósági intézkedések egész sorát, a gazdaságokban és az iparban a termelési, ill. feldolgozási viszonyok javítását igényli, és talán főleg a mainál több ismeretet, újabb szemléletet és összefüggést követel. Talán kicsit túl borúsan látták az előadók és a hozzászólók a mostani helyzetet, de úgy érzem, sikerült nekik a jelenlevők figyelmét ráterelni egy nagyon fontos népgazdasági, valamint köz- és állategészségügyi kérdésre. Azt, hogy mennyire így van, bizonyítja az a határozati javaslat is, amelyet az elnöklő Takács János dr. igazgató-főállatorvos indítványára a jelenlevők megszavaztak. A határozat pontokba foglalva tartalmazza mindazokat a fontos, az előbbiekben csak érintett javaslatokat, amelyek a Magyar Agrártudományi Egyesületnek mint társadalmi szervnek az ajánlásaiként eljutnak főhatóságunk vezetőihez. Egy dániai és egy Tolna megyében készült kisfilm vetítése kapcsán mindazt élőben, színesben és mozgóban láthattuk, amiről az előadók szóltak. Ebéd után üzemi technológiai bemutatót rendeztek a Szolnoki Állami Gazdaság tehenészetében, amelyet a fehér asztalnál szűkebb körű szakmai megbeszélés követett. Holló Ferenc dr. Tisztelt Szerkesztőség! A Vagothylt már két éve rendszeresen használom a Szolnoki Állami Gazdaság 1000-es létszámú tehenészetében. A szerzett tapasztalatok eredményességére való tekintettel szükségét érzem az eddigi gyakorlati megfigyeléseim közreadásának. A készítményt a következő esetekben alkalmaztam. A puerperium időszakában az involutio gyorsítására és serkentésére intrauterin 500 ml 2%-os oldatot infundáltam. Az így kezelt esetekben az infúzió adása előtt a méhbe semmiféle kóros folyamat nem volt megállapítható. Az oldat bevitele után az involutio felgyorsult, és az ellés utáni első ivarzás a puerperium 20—30. napja között bekövetkezett. Az ivarzási nyálka minősége és mennyisége megfelelő volt. A termékenyítés általában a második ivarzás alkalmával történt. A kezelt állatok esetében a termékenyítési index 1,8—2,0 között ingadozott. Az ellésforgó a szer alkalmazása előtti 410 napról 361 napra csökkent. Az involutio művi fokozására azért volt szükség, mert az állandó istállózás és az iparszerű tartás miatt a méh visszaalakulása vontatottá vált, elhúzódott, és igen sok esetben utófertőzésekre adott alkalmat. A termékenyítés csak többszöri gyógykezelés és visszaivarzás után vált lehetővé. A készítményt különböző fokú idült endometritisek gyógykezelésre is alkalmaztak. Első- és másodfokú idült méhhurut gyógykezelésére a Vagothyl 4%-os oldata kielégítő eredményt adott. Az infúzió megismétlése csak az esetek 8%-ában vált szükségessé. Az így kezelt tehenek 85%-a vemhes lett. Magzatburkok visszamaradása, valamint harmad- és negyedfokú endrometritisek esetében a 4%-os Vagothyloldatot Sigmamycinnel kombináltam, majd a gyógykezelést 5—6 nap múlva, csak Vagothyllel ismételtem meg. Harmadik kezelésre az esetek 20%-ában volt szükség. A vemhesség aránya itt 72%-os volt. A készítmény tömény oldata kitűnően használható az ellés során keletkezett vérzések csillapítására is. A vérző felület beecsetelése után még az artériás vérzések is másodperceken belül megszűnnek. Az így kezelt sérülések varrása a vérzés megszűnte után könnyen elvégezhető. A gyógyulás rendszerint per primum bekövetkezik. Boné László dr. főállatorvos Héki Á. G. Szolnok — Alcsisziget Levél a szerkesztőséghez A Wagothyl lengyel készítmény használatáról