Magyar Állatorvosok Lapja, 1980 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1980 / 12. szám - HÍREK - Papírgyári szennyvíz takarmányozási hasznosítása
RÁKÁSSZON D.: RÓNAI M. SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJA 807 a színehagyó szürke lovak pigmentációs jelenségei és analógiái az állati és emberi pathológiában” tudósként is megalapozta hírnevét. A melanózison keresztül az endokrinológia, onkológia és gerontológia számos ma is aktuális kérdését közelről érintő, azok ismeretében értékes adatokat szolgáltató műve Harcz János mikroszkópos ábráival 1927-ben jelent meg, amely a vágóhídi állategészségügy neves szaktekintélyének, a Vágóhídi Szemle c. szaklap szerkesztőjének, a Húsvizsgálók könyve c. 216 oldalas tankönyv és számtalan szakközlemény szerzőjének végül is állatorvosdoktori disszertációja lett. Ennek megértéséhez tudnunk kell, hogy amikor Rónai megszerezte állatorvosi oklevelét, a Főiskolának még nem volt doktorrá avatási joga. A kissé elkésett disszertáció — az approbáció és a promóció között 26 év telt el — ily módon nem egy fiatal doktorandusz első szárnypróbálgatása volt, hanem hosszú évek elmélyült kutatómunkája öltött formát az impozáns kötetben. Ehhez hasonló doktori értekezést a véleményező Jármai és Manninger professzor előterjesztése alapján „a Főiskola fennállása óta még nem nyújtottak be”. Ennek a nem szokványos ajánlásnak lett eredménye, hogy az értekezést magához kérette, áttanulmányozta, majd annak szerzőjét „summa cum laude” minősítéssel avatta doktorrá a Főiskola világhírű rektora, Hulyra Ferenc. A doktori promóció nem jelentette az akkor már nem fiatal Rónai Mihály kutató munkásságának befejeződését. Különösen nagy lelkesedéssel folytatta vizsgálódásait nyugállományba menetele után, amikor több száz öszvéren tanulmányozta a korábbi megfigyelések során megoldatlanul maradt problémákat. E kutatások eredményeinek értékelését és közlését akadályozta meg végzete, amely 66. évében érte utol. Ekkorra azonban már olyan tekintélyes higiéniai és állategészségpolitikai múlt állt mögötte, hogy annak eredményeit semmiféle erőszak nem semmisíthette meg. Működésének jelentősége Rónai Mihály tömegsírba történt köztéri elföldeléséhez a II. világháború utolsó napjainak borzalmai szolgáltatták a szertartást. Méltó temetésére csak exhumálása után kerülhetett sor 1946. március 15-én, amikor már Morvay Endre dr. alpolgármester vezetésével a főváros, az állatorvosi kar és a vágóhíd dolgozói kísérték őt díszsírhelyéhez, s helyezték ott el az emlékezés koszorúit. A felszabadulás hozta lehetőségek között sorra megvalósult mindaz, amiért a Tanácsköztársaság alatt Rónai Mihály küzdött. Tudományos kutatásainak eredményei sokáig szerepeltek tankönyveinkben, ezért nemcsak a hajdani levágóhídból kialakított és a mai Húsipari Kutató Intézet kezelésében levő Húsipari Múzeum helyezte el méltó helyen Rónai Mihály mellszobrát (5. kép), hanem az egész magyar állatorvosi kar tisztelettel emlékezik a szocialista állatorvosképzés és állategészségügy bátor előharcosára, Rónai Mihály dr.-ra, és kegyelettel őrzi emlékét. A szerző köszönettel tartozik Rónai Mihály Andrásnak édesatyjára vonatkozó számos dokumentum és adat szíves átengedéséért, valamint a kézirat áttekintése során nyújtott értékes megjegyzéseiért, továbbá Siki Jenő пекла Húsipari Kutató Intézet osztályvezetőjének a Húsipari Múzeumban őrzött archív és dokumentum anyagok szíves rendelkezésre bocsátásáért. 5. kép: Rónai Mihály mellszobra a Húsipari Múzeumban (Cser Károly szobrászművész alkotása) HÍR Papírgyári szennyvíz takarmányozási hasznosítása. A szigorú kanadai környezetvédelmi előírások a papírgyárak tekintélyes hányadának leállítását követelnék meg. Erre való tekintettel a Quebec-i Egyetem új eljárást dolgozott ki a papírgyári szennyvíz megtisztítására. Lényege, hogy a szennyvizet kémiai anyaggal keverik és speciális baktériumok hozzáadásával felhevítik, majd az így keletkező biomasszát megszárítják és sterilizálják. A végtermék 38—43 % fehérjét, 47 % szénhidrátot és kedvező arányban vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmazó kitűnő baromfitáp. (Mezőgazd. Technika , 1980. 8. — F. I. dr.)